Hónapról-hónapra 10. rész: Az idei évben ismét sikerült feltölteni a barátok pénztárcáit a nemzeti konzultációs akciók révén.
Aranyigazság: Az év végén elérkezik a számvetés ideje, és mi sem maradunk el ezzel a 12 részes sorozatunkkal. Itt sorra vesszük, hogy az idén melyik hónapban milyen fontos, érdekes, izgalmas vagy éppen komoly következményekkel járó események történtek. Most az októberre fókuszálunk, és arra a megállapításra jutottunk, hogy a hónap során bejelentett újabb, nemzeti konzultációnak álcázott akció viszi a pálmát. Gondoljanak csak arra a fideszes eljárásra, amikor a kormány olyan manipulált kérdéseket tesz fel, amelyekre egyedül az "igen" válasz adható. Ezzel aztán Orbán Viktor továbbra is folytatja eszement politikai játékait, és olyan döntéseket hoz, amelyek számos magyar életét hátrányosan befolyásolják, miközben azt állítja, hogy mindezt a nép akarja. Ez a "műfaj" lehetővé teszi a milliárdok elosztását is a barátok között, mintha a közérdek szolgálatába állnának.
"A konzultáció eredményeit hamarosan közölni fogjuk" - olvasható (e sorok írásakor, karácsony után) a legújabb, az új gazdaságpolitikáról meghirdetett nemzeti konzultációnak szentelt kormányzati honlapon. Ez arról is beszámol, hogy a konzultáció véget ért. Az eredményt persze borítékolni lehet, a válaszadóknak - ha nem is 111, de azért - a 99 százaléka a kormány álláspontját kifejező álkérdésekre Orbánékkal egyetértő választ adott.
Jelenleg annyit tudunk, amennyit Orbán Viktor közvetlenül az ünnepek előtt tartott sajtótájékoztatón elmondott. Ezen a rendezvényen, amely évente egyszer kerül megrendezésre, a miniszterelnök csupán válogatott hazai és külföldi újságírók előtt állt ki. Az MTI tudósítása szerint Orbán szerint 1,252 millió ember vett részt az eseményen, ami szerinte azt jelzi, hogy a magyar közéletben "van szufla, van érdeklődés". Ezt a kormány számára rendkívül fontosnak tartja, mondván: "ezen állunk, ez a talapzatunk, ez támaszt meg bennünket".
A talapzat stabilitása máris kérdéses, hiszen a Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adatai alapján a magyar állampolgárok száma, akik hivatalos magyar lakcímmel rendelkeznek, 7 661 919 fő. Ha hozzávesszük a levélben szavazásra jogosultak 437 966 fős táborát, akkor összesen 8 099 885 emberről beszélhetünk. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Orbán Viktor és a kormány, valamint a Fidesz körüli támogatói buzdítására elindított levélben történő konzultáció, idővel - feltehetően az alacsony érdeklődés miatt - az online térbe is átterelődött. E konzultációk részvételi adatai azonban meglehetősen kétségesek. Mint ahogyan azt sokan tudják, a kormány által kialakított technikai keretek között könnyen lehetőséget biztosítanak a csalásokra és manipulációkra, hiszen egy személy akár többször is "konzultálhat", ami tovább élezi a gyanút.
Az eddigi konzultációkon való részvételek fényében ráadásul ez sem túlságosan fényes adat:
Hídvégi Balázs néhány meglepő részlettel szolgált, ami a fideszes kommunikációhoz szokott hallgatóságot is meglepte. A feldolgozottság 80 százaléka előtt, amikor még javában zajlott a konzultáció, Balázs azt állította, hogy a válaszadók 97 százaléka támogatta a kis- és közepes vállalkozások számára tervezett közvetlen tőkejuttatás ötletét. Ezen kívül 98 százalékuk szerint is elengedhetetlen a multinacionális cégek szigorúbb szabályozása.
Ez már a tizenharmadik alkalom, hogy a kormány nemzeti konzultációt hirdetett - olvashatjuk a hivatalos tájékoztatóban. A propagandaanyag hangsúlyozza, hogy a konzultáció célja többek között az alkotmányozás, a járványügyi kérdések, a brüsszeli érdekképviselet, a nemzeti szuverenitás, valamint a Soros-hálózat beavatkozásának visszaszorítása. Első ránézésre talán még van némi értelme a folyamatnak, de a valóság az, hogy az emberek már átlátnak a szavakon. A közvélemény-kutatások szerint a többség kritikusan viszonyul a nemzeti konzultációkhoz: a Hírklikk által megosztott információk alapján a Magyar Hang megbízásából készült Opinio Institute felmérése azt mutatja, hogy a válaszadók több mint kétharmada (69%) kétségbe vonja a kormány által bemutatott eredmények megbízhatóságát. Csupán a megkérdezettek 38%-a gondolja, hogy a konzultáció valóban hasznos eszköz lehet az állampolgári vélemények integrálására a döntéshozatalba. Ráadásul a lakosság mindössze 15%-a ígérte meg, hogy kitölti a mostani kérdőíveket, míg további 19% valószínűsítette ezt.
A felmérés során nem merült fel a kérdés, hogy mit gondolnak az emberek a konzultációk valódi céljáról. Pedig Orbánék szándékai mögött komoly motivációk húzódnak meg. Nemcsak arra törekednek, hogy hivatkozási alapot biztosítsanak maguknak a különféle, néha teljesen érthetetlen döntésekhez, hanem arra is, hogy eltereljék a figyelmet a társadalmat igazán foglalkoztató problémákról és gondokról.
A konzultációknak van egy olyan aspektusa, amely talán minden másnál fontosabb Orbán számára, különösen a jelenlegi helyzetben, amikor az uniós támogatások elakadásával és a hibás gazdasági irányvonal következményeként egyre súlyosabb problémák merülnek fel: ez pedig nem más, mint a saját támogatói anyagi juttatása. A nemzeti konzultáció remek lehetőséget biztosít arra, hogy az állami forrásokat NER-közeli "vállalkozók", barátok és strómanok zsebébe juttassák. A költségek folyamatosan emelkednek, konzultációnként egyre többet költenek, és ez nem csupán az inflációval magyarázható. Az egyes akciók költségei mögött rejlő valós számadatok, amik nyilvánosságra kerülnek, csak a jéghegy csúcsát jelentik; valószínű, hogy titkos csatornákon keresztül még ennél is jelentősebb összegek áramlanak.
Nem véletlenül említette nemrégiben portálunknak Herényi Károly, hogy...
A cél csupán annyi, mint a közpénzek zsebre rakása. A volt MDF-es politikus véleménye szerint a Fidesz nem igazán a tábor egységét próbálja megőrizni a nemzeti konzultációval, hiszen ők maguk is tisztában vannak azzal, hogy ez a kezdeményezés teljesen hatástalan és versenyképtelen. Kiemelte, hogy rengeteg közpénz áramolhat úgy a magánszektorhoz, hogy közben azokat magáncégek segítségével kezelik. "Ez az egész akció teljesen céltalan, és semmi más nem motiválja a Fideszt, mint a pénzéhség" - hangsúlyozta Herényi, aki azt is megemlítette, hogy a Fidesz számára az is "előny", ha hazug módon hivatkoznak erre a folyamatra, hiszen, mint tudjuk, a hazugság sosem volt akadály számukra.
A sorozat eddig napvilágot látott írásai:
Hónapról-hónapra 1. rész: A 23 éves Visegrádi együttműködés jövője kérdésessé vált Az elmúlt hónapok eseményei rávilágítottak arra, hogy a Visegrádi Együttműködés, amely már 23 éve áll a közép-európai országok együttműködésének szolgálatában, olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek megkérdőjelezik a jövőjét. Az egyes országok közötti eltérő politikai irányvonalak, valamint a globális és regionális feszültségek összefonódása miatt sokan aggódnak a szövetség stabilitása és hatékonysága miatt. Az együttműködés alapelvei, amelyek a közös érdekeken és értékeken nyugodtak, most próbára vannak téve, és a jövője egyre inkább kétségessé válik.
Hónapról-hónapra 4. rész: Orbán Gáspár csádi missziója és az orosz érdek
Hónapról-hónapra 5. rész: Egy hivatalosan meg nem ünnepelt huszadik évforduló A huszadik évforduló mindig is különleges mérföldkőnek számított az élet bármely területén, legyen szó egy kapcsolat, egy vállalkozás vagy akár egy kulturális esemény történetéről. Ám mi történik, amikor ez az évforduló elérkezik, és még csak egy apró ünneplés sem történik? Ez a történet egy olyan esemény körül forog, amely titokban, de mégis mély hatással volt sokak életére. Miközben a világ zajos ünneplésekkel telik meg, és a közönség elismerésére vár, a huszadik évfordulónk csendben, szinte észrevétlenül suhant el mellettünk. Az évek során sok minden történt, és a múlt emlékei egyre inkább halványodtak. Az ünneplés hiánya sokakban kérdéseket ébresztett: miért nem emlékezünk meg erről a jeles napról? Miért tűnik el az, ami egykor fontos volt? Ez a cikk a feledésbe merült évfordulók világába kalauzol, ahol a jelentőség és az emlékezet határai összemosódnak. Felfedezzük, hogyan lehet egy huszadik évforduló olyan, mint egy csendes szél, ami csak halkan suhog a fák között, miközben a világ más tájain a zajos ünneplések zajlanak. Kérdések merülnek fel: hogyan őrizhetjük meg az emlékeket, és hogyan szerezhetünk újra jelentőséget azoknak, amik egykor fontosak voltak számunkra?
Hónapról hónapra, 6. rész: A Tisza hatalmas erővel árad, és már szinte mindent elborít A Tisza folyó mostanában szédítő sebességgel önti el partjait, és egyre inkább dominálja a tájat. A víz szinte láthatatlanul, de annál hatékonyabban terjeszkedik, elragadva mindent, ami az útjába kerül. A táj, amit eddig ismertünk, lassan átalakul, ahogy a folyó magával ragadja a környezetét. Az áradás nem csupán természeti jelenség, hanem az élet egy új szakasza is, amely különleges szépséget és kihívásokat hoz magával. A Tisza ereje most mindenki számára nyilvánvaló, és a part menti települések lakói egy új valósággal kénytelenek szembenézni.
Hónapról hónapra – 7. rész: Folyamatos elszegényedés és lemaradás az Európai Unióban Az utóbbi időszakban egyre aggasztóbb jelei mutatkoznak a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek fokozódásának az Európai Unió területén. A havi jelentések alapján egyértelmű, hogy a szegénység növekedése és a hátrányos helyzetű csoportok helyzete folyamatosan romlik. A gazdasági válság, a megélhetési költségek emelkedése és a munkanélküliség növekedése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy sokan egyre távolabb kerülnek a stabil megélhetéstől. A különböző tagállamok között jelentős eltérések figyelhetők meg, hiszen míg egyes országok sikeresen navigálnak a kihívások között, mások mélyebb válságba süllyednek. Az uniós átlaghoz képest a legnagyobb problémákkal küzdő régiókban egyre több ember kénytelen megküzdeni az alapvető szükségletek kielégítésével, ami szociális feszültségekhez és politikai instabilitáshoz vezethet. A helyzet sürgető intézkedéseket kíván, hiszen a jövő nemcsak a gazdasági növekedésről szól, hanem az emberek életminőségéről is. A közös európai értékek és a szolidaritás jegyében szükség van arra, hogy a döntéshozók figyelembe vegyék a legnagyobb hátrányos helyzetű csoportok igényeit, és hatékony stratégiákat dolgozzanak ki a lemaradás csökkentésére. Az EU-n belüli együttműködés és támogatás kulcsfontosságú lehet a jövőbeli fejlődés szempontjából, hogy mindenki számára biztosítva legyen egy méltó élet lehetősége.
Hónapról hónapra 8. rész: Orbán bosszúja továbbra is Iványi nyomában, ártatlan gyermekek szenvedik el a következményeket.
Hónapról hónapra 9. rész: következmények nélkül maradt a Fideszben Orbán Balázs botrányos kijelentése
