A következő pápa megválasztása egy izgalmas és szigorú folyamat, amely sok évszázados hagyományokra épül. A katolikus egyház legmagasabb rangú vezetőjének kiválasztása a konklávé keretein belül zajlik, ahol a bíborosok gyűlnek össze, hogy megtalálják az ú

Ferenc pápa április 21-i elhunytát követően a Vatikánban gyorsan összehívják a bíborosi testületet, hogy kiválasszák a közel 1,4 milliárd katolikus hívet képviselő új vezetőt.

Amikor egy pápa eltávozik az élők sorából vagy hivatalosan lemond, megkezdődik a "sede vacante", vagyis az "üres szék" időszaka. Ezt az időszakot a Reuters összefoglalója így írja le: ilyenkor a pápa hivatala üresen marad, és az egyház irányítása átmenetileg a Bíborosi Kollégium kezébe kerül. A mindennapi ügyek intézéséért a camerlengo, vagyis a pápai kamarás felel, aki azonban csak a sürgős és elengedhetetlen ügyekben hozhat döntéseket, komolyabb változtatások végrehajtására nem jogosult. A jelenlegi helyzetben Kevin Farrell, egy ír származású bíboros tölti be a Vatikán ügyvivői szerepét, amíg az új pápa megválasztására sor nem kerül. Farrell hívja össze az úgynevezett "kongregációt", és közösen megvitatják az elhunyt pápa ravatalozásának részleteit, valamint a temetés időpontját. E tevékenységeknek a pápa halála után 4 és 6 napon belül kell megvalósulniuk.

A pápa halála után a világ minden tájáról érkező bíborosok Rómába zarándokolnak, hogy megválasszák az új egyházfőt. Csak azok a bíborosok jogosultak szavazni, akik a konklávé kezdetéig még nem töltötték be a nyolcvanadik életévüket, és a választási folyamatot legkésőbb 15-20 napon belül el kell kezdeniük. A pápaválasztás évszázadok óta tartó vatikáni hagyományok szerint zajlik, a bíborosi testület titkos szavazás keretében dönt a Sixtus-kápolnában. Minden bíboros egy papírlapra írja fel a választott jelölt nevét, majd a szavazólapot az oltárra helyezett kehelybe helyezi. A bíborosokat teljesen elzárják a külvilágtól: nem használhatnak telefont, internetet vagy bármilyen kommunikációs eszközt, hogy megvédjék magukat a külső befolyásoktól.

A megválasztáshoz kétharmados többség szükséges, ha nincs konszenzus, akkor további szavazási fordulók következnek, egészen addig, amíg egy jelölt meg nem szerzi a szükséges támogatást. A sikertelen szavazási fordulók után fekete füst száll fel a kápolna kéményéből, míg a fehér füst új pápa megválasztását jelzi. Amikor egy bíborost megválasztanak, először megkérdezik tőle, hogy elfogadja-e a pápai tisztséget. Ha igennel válaszol, akkor kiválaszthatja a pápai nevét. Ezután felölti a fehér reverendát, és a Sixtus-kápolnában fogadja a többi bíborost, akik hűséget esküsznek neki. A Szent Péter-bazilika erkélyén mutatják be őt a világnak a "Habemus Papam" ("Van pápánk") bejelentéssel.

Több cikk is emlékeztet arra, hogy a konklávéban szavazásra jogosult 138 bíborosból összesen 110-et nevezett ki Ferenc pápa. Személyük a pápai irányváltást jelezte, mivel nagyobb arányban képviseltetik magukat Ázsiából, Afrikából és Latin-Amerikából, hogy tükrözze az egyház globális hatókörét. Mint a Portfolió kiemeli, a fogadóirodák és a szakértők szerint is a legerősebb utódjelöltek között szerepel Erdő Péter, a magyarországi katolikus egyház vezetője, akit konzervatív jelöltnek tartanak, és hídként szolgálhat a keleti keresztények felé. A Newsweek szerint a 72 éves bíboros-prímás, az esztergom-budapesti érsek jelentős mértékű eltolódást képviselne Ferenc pápa irányvonalától. Erdő Péter egyébként hírek szerint azonnal a Vatikánba megy, mivel kedd reggelre általános megbeszélésre hívták össze a bíborosi testületet.

Az esélyesek között említést nyer a Fülöp-szigeteket képviselő Luis Antonio Tagle, aki Ferenc pápa progresszív programjának természetes folytatójaként van jelen a diskurzusban. A Newsweek magazin szerint ő az első számú jelölt. A lista másik kiemelkedő neve Pietro Parolin, a Vatikán tapasztalt államtitkára, akinek politikai érzéke és diplomáciai képességei széles körben ismertek. Szintén figyelemre méltó Peter Turkson ghánai bíboros, aki történelmi előzményeket teremtve lehetne az első afrikai pápa. Az olasz Angelo Scola is szerepel a jelöltek között, ő már a 2013-as konklávéban is eséllyel pályázott. A névsor alapján egyre valószínűbb, hogy a következő pápa Afrikából, Ázsiából, vagy más, az egyház vezetésében eddig alulreprezentált régióból érkezik, ami új perspektívát hozhat a katolikus egyház életébe.

A Vatikán húsvéthétfőn közölte, hogy 88 éves korában meghalt Ferenc pápa, azaz Jorge Mario Bergoglio, aki 2013 márciusa óta állt a római katolikus egyház élén. Életútjáról, munkásságáról ebben a cikkben írtunk, arról pedig, hogy Erdő Péter hogyan búcsúzott az egyházfőtől, itt írtunk.