Hányan is távoztak... 2. Színészek, zenészek, és számos más kreatív lélek.

Július 30. Király Levente - Vidékiként lett a Nemzet Színésze

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja volt az első olyan színész, akit a Nemzet Színészei közé választottak, aki pályafutását teljes egészében vidéki színpadokon töltötte.

Király Levente Budapesten született 1937. március 6-án, életét azonban Szegeden élte le. Középiskolai diákszínjátszókörben szerzett tapasztalatai után 1955-ben felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. "Elmondása szerint ő maga nem is a színész szakra készült, egy barátját kísérte el a felvételire, azonban kettejük közül végül Király Levente lett Szinetár Miklós első színészosztályának hallgatója."

2006. szeptember 21-én, véletlen egybeesésnek köszönhetően, pont a magyar dráma napján, a 11 Nemzet Színésze egyhangú döntéssel választotta maguk közé, ezzel pedig Király lett a cím birtokosai közül az első, aki egész pályáját egy vidéki színházban töltötte. 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának rendes tagja, valamint több díj birtokosa volt.

Augusztus 17-én, Novák Ferenc Tata kijelentette, hogy a tánc elsajátítása hasonlóan fontos, mint az anyanyelvünk megtanulása.

A 93 éves korában elhunyt koreográfus, rendező, etnográfus nevéhez fűződik a táncházmozgalom létrejötte. A magyar néptánciskola és a folklór sajátos színházi megjelenítésének egyik megteremtőjeként úgy tartotta, hogy a táncot ugyanúgy kell megtanulni, mint az anyanyelvet.

Nagyenyeden látta meg a napvilágot 1931. március 27-én. Gyermekkora Erdély festői tájain telt, ám a II. világháború viharai alatt családja Budapestre költözött. 1963-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte meg etnográfus diplomáját, majd hét év elteltével a Színművészeti Főiskola koreográfus-rendező szakán folytatta tanulmányait.

Érettségi után a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban kezdte pályafutását műszaki gyakornokként, ahol hamarosan tánccsoportot is szervezett. Később az Építők Táncegyüttes egyik meghatározó tagjává vált. Ezen tapasztalatok alapján, 1954-ben megalapította a HVDSZ Bihari János Táncegyüttest, olyan neves művészek társaságában, mint Timár Sándor, Éri István, Pesovár Ernő és Pesovár Ferenc. 1987-ig vezette a Biharit, amely a hazai amatőr néptáncmozgalom kiemelkedő együttese lett. 1964 és 1975 között a Honvéd Együttes tánckarát irányította, majd 1983-tól a művészeti vezetői posztot is betöltötte.

1977-83 között az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfus-rendezője, 1975-89 között a szegedi nemzetközi néptáncfesztivál művészeti vezetőjeként dolgozott. Mások mellett az ő nevéhez fűződik a táncházmozgalom létrejötte.

Novák Ferenc bátran szólalt meg közéleti kérdésekben is. 1996-tól volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, ahonnan 2012 decemberében kilépett. 2023 nyarán lemondott a Magyar Táncművészek Szövetsége tiszteletbeli elnökségi tagságáról: a magyar táncművészet doyenje azzal indokolta döntését, hogy nagyszerű társulatokat tettek működésképtelenné.

Augusztus 27. Mihályi Győző - A Magyar Hollywood Tanács Paramount Premium díjasa

A hetven éves korában elhunyt Jászai Mari-díjas színművész több mint 20 éven át volt a József Attila Színház társulatának elismert művésze, emellett hosszú évtizedeken át a Színházi Dolgozók Szakszervezete (SzíDoSz) elnökségi tagja, majd elnöke volt.

1954. augusztus 19-én született Tiszanánán. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1976-ban végzett Szinetár Miklós osztályában.

Művészi pályafutását számos rangos elismerés fémjelzi. Az 1990-es esztendőben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, majd 2007-ben a több évtizedes kiemelkedő színészi teljesítménye elismeréseként érdemes művész címet kapott. Továbbá, 2015-ben a hódmezővásárhelyi önkormányzat által alapított Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat vehette át, míg 2024-ben a Magyar Hollywood Tanács által odaítélt Paramount Premium díjjal gazdagodott.

Augusztus 28. Dobray György - Szerelem első és második vérig

A Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, operatőr, író, forgatókönyvíró nyolcvankét éves korában, hosszan tartó betegség után hunyt el.

1942. március 8-án született. A gimnázium elvégzése után, 1961-ben vették föl a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr főtanszakára, ahol 1965-ben kapott diplomát. Első filmjei rendezőként dokumentumfilmek voltak, mint például a Munkashow, amellyel 1971-ben elnyerte a Miskolci Dokumentumfilm-fesztivál nagydíját. Ezután számos irodalmi és dokumentumfilmet rendezett a Magyar Televízióban, majd 1979-ben elkészíthette Az áldozat című első játékfilmjét.

Az 1980-as évek filmes palettáján több emlékezetes alkotás is fűződik a neves rendező nevéhez, köztük a Vérszerződés és a Szerelem első vérig, melyeket hamarosan követett a Szerelem második vérig. Ezek a filmek, amelyeket a magyar Házibulinak is neveznek, egy egész generáció számára váltak meghatározó kulturális élménnyé. A produkciókban a hazai színházi világ legjobbjai mellett amatőr színészek, mint Szilágyi Mariann és Beri Ary, is főszerepet kaptak, így a filmek különleges hangulatot és egyedi élményt nyújtottak a nézők számára.

A K - Film a prostituáltakról (Rákóczi tér) és a K2 - Film a prostituáltakról (éjszakai lányok) című dokumentumfilmjei, amelyek a hazai prostitúció látleletét adták, 1988-ban és 1989-ben nagy visszhangot váltottak ki. A K és a K2 történetét Dobray György könyvben is megírta, mindkét kötet eladási rekordokat döntött.

November 2-án emlékezünk meg Szörényi Szabolcsról, a híres Illés együttes basszusgitárosáról, aki maradandót alkotott a magyar zenei életben. Az ő munkássága nemcsak a zenekar hangzását formálta, hanem a hazai rockzene fejlődésére is nagy hatással volt.

A 81 éves korában elhunyt Kossuth-díjas zenész az Illés-együttes, illetve a Fonográf tagjaként vált országosan ismertté. Basszusgitáros, zenei rendező és hangmérnök volt. Számos legendás dal szerzője: többek között Koncz Zsuzsa Miszter Alkohol és az Illés-együttes Sárika című dalát is ő írta.

Szörényi Szabolcs 2000-ben kapta meg a Kossuth-díjat, megosztva az egykori Illés együttes tagjaival, 2012-ben Budapestért Díjat vehetett át, 2018-ban a főváros XIII. kerületének díszpolgári címét adományozták neki.

2019-ben testvérével, Leventével együtt az óbudai Kobuci Kertben megrendezett negyedik Országos Beatles Találkozón a Höfner gitárgyár nemzetközi életműdíját vehette át.

November 4-én Forgács Gábor egy különleges jódli előadásával kápráztatta el a közönséget a Ki mit tud? színpadán. Az esemény során a nézők nem csupán a tehetségét, hanem a zenei sokszínűségét is megismerhették, hiszen a jódli igazi ritkaságnak számít a verseny keretein belül. Gábor teljesítménye emlékezetes pillanatokat teremtett, és a közönség szívét is megnyerte.

Forgács Gábor decemberben ünnepelte volna 77. születésnapját. 1972-ben tűnt fel a Ki mit tud? tehetségkutató műsorban, ahol egy különleges jódliszámmal varázsolta el a közönséget. Koós János inspirációjára kezdte el humorral gazdagítani előadásait, és három éven át együtt dolgoztak, ami jelentős hatással volt pályafutására. 1975 és 1977 között a Békés Megyei Jókai Színház színpadán bontogatta szárnyait, kezdetben segédszínészként. Ezt követően 1977-től 1993-ig a Vidám Színpad tagja lett, majd öt éven át a Mikroszkóp Színpad előadásain is részt vett, gazdagítva a magyar szórakoztatóipart tehetségével és humorával.

Egyedi stílusban: Szórakoztató vígjátékok és színes műsorok színpadán tűnt fel, ahol tehetségével és humorával elvarázsolta a közönséget. Rajzfilmek, sorozatok és filmek szinkronhangjaként életre keltette a karaktereket, miközben a Danubius Rádió mikrofonja mögött is megcsillogtatta műsorvezetői tudását.

2020-ban prosztatarákkal diagnosztizálták. Több műtéten és kemoterápián is átesett. Az állapota többször romlott, ám 2021-ben, 73 évesen felépült, és munkába is állt.

November 15-én ünnepeljük Nemere István születésnapját, akinek életműve lenyűgöző: már 80 év tapasztalat és 800 megjelent könyv áll a háta mögött.

A 80 éves korában elhunyt, rendkívül termékeny és népszerű alkotó életműve lenyűgöző, hiszen összesen nyolcszáz könyvet írt. Már fiatalon, tizenéves korában elkezdett írni, és a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban végezte tanulmányait, ahol az eszperantó nyelvet is elsajátította. Miután nem sikerült felvételt nyernie a tanárképző főiskolára, 1963-tól különböző munkákban próbálta ki magát: először gépgyári munkásként, majd erdészetben, könyvesboltban, sőt, az Állami Térképészeti Hivatalnál is dolgozott. Emellett boncsegédként is tevékenykedett, és rövid ideig a Hunnia Filmgyár statiszta szerepét is betöltötte.

1966-ban, lengyel feleségével együtt, Lengyelországba költözött, ahol a toruni Kopernikusz Egyetem könyvtárában kapott állást. Ezen kívül diplomáciai tolmácsként is tevékenykedett, és elsajátította az angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz, szlovák és ukrán nyelvek alapjait. A hatvanas évek végén kezdte el készíteni első fordításait és novelláit, amelyeket magyar újságokban publikált. A lengyel politikai hatóságok folyamatosan nyomoztak utána, végül 1972-ben sikerült visszaszöknie Magyarországra, ahol azonban itt is megfigyelés alá került.

1975-ben végzett az ELTE könyvtár szakán, majd 1980-tól szabadúszó és főállású íróként kezdett el dolgozni. A hetvenes évek során számos újságnál publikált, és első regénye, A rémület irányítószáma, 1974-ben látott napvilágot, amely egy izgalmas krimi. Kezdetben ifjúsági írásokat jegyzett saját nevén, később pedig a tudományos-fantasztikus műfajra fókuszált, de krimik, kaland- és társadalomlélektani regények is színesítik életművét.

1981-től kezdve, egészen életének végéig, minden évben új könyvekkel örvendeztette meg olvasóit. Művei a rejtélyes jelenségek, a történelem titkai és az emberi potenciál paratudományos aspektusait feszegették, ami ellentmondásos reakciókat váltott ki, de ennek ellenére széles körben ismertté tette a nevét. Később egyre inkább az álnév használatára váltott, néha még női néven is publikált. Élete utolsó időszakában főként történelmi témájú írásokat adott közre. Műveinek összesített példányszáma körülbelül 11 millióra rúg, és számos nyelven megjelentek, beleértve a perzsa és az eszperantó fordításokat is.

2019 októberében a 723. és 724. könyvének megjelenésével egy írói karrier újabb mérföldkövéhez érkezett, hiszen ezzel átvette a világrekordot a legtöbb művel rendelkező szerzők között, korábbi rekorder, Barbara Cartland helyét. Nyolcvanadik születésnapjáig összesen nyolcszáz könyvet publikált, azonban nem sokkal a születésnapja után súlyos szívinfarktus következtében kórházba került, ahol néhány nappal később elhunyt.