Ha már itt is megjelent, vajon mit hoz a jövő Magyarország számára? A helyzet igazán aggasztó lehet, és érdemes felkészülnünk a következményekre - figyelmeztet a Pénzcentrum.

Európában, sőt már Magyarországon is megjelentek azok a veszélyes trópusi szúnyogfajok, amelyek a legfőbb kórokozókat terjesztik. Az egyiptomi csípőszúnyog és az ázsiai tigrisszúnyog olyan vírusokat hordozhatnak, mint a dengue-láz, a Zika-vírus vagy a Chikungunya. A klímaváltozás és az emberi tevékenységek következtében ezek az invazív fajok egyre nagyobb területeken találják meg otthonukat, miközben a lakosság jelentős része még mindig nincs tisztában a szúnyogcsípések által hordozott kockázatokkal. Az Egyesült Királyságban - ahol az éghajlat messze nem trópusi - már nyilvánvalóan megjelentek ezek a szúnyogok, így a hazai, melegebb és párásabb nyarak mellett a veszély csak fokozódik. A tudósok véleménye szerint nem az a kérdés, hogy a fertőzések megjelennek-e, hanem az, hogy mikor érkeznek el hozzánk.

Az Egyesült Királyságban új, veszélyes trópusi betegségeket terjesztő szúnyogfajok bukkantak fel – figyelmeztetett a brit Egészségbiztonsági Hivatal (UKHSA). A Heathrow repülőtér környékén egy teherfuvarozási raktárban észlelték az egyiptomi csípőszúnyogot (Aedes aegypti), míg az M20-as autópálya egyik pihenőhelyén az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) petéit találták meg. Ezek a szúnyogok képesek olyan trópusi vírusok terjesztésére, mint a dengue-láz, a Zika-vírus és a Chikungunya-láz – számolt be róla a Daily Mail.

Bár a brit szakértők egyelőre csupán elszigetelt esetekről beszélnek, a klímaváltozás következtében egyre inkább nő annak valószínűsége, hogy ezek az invazív fajok megjelennek az országban. Dr. Cyril Caminade, a Liverpooli Egyetem kutatója hangsúlyozza, hogy a globális felmelegedés és az enyhébb telek kedvező környezetet biztosítanak a szúnyogok számára. A modellek előrejelzései szerint a tigrisszúnyogok akár 50 éven belül is aktívan jelen lehetnek Londonban és Délkelet-Angliában a nyári hónapokban, és a század végére Anglia jelentős részén elterjedhetnek.

Ha már a brit szigeteken is feltűntek és potenciális fertőző forrásként működhetnek a kórokozó szúnyogok - egy olyan helyen, ahol a nyári hőmérséklet ritkán lépi át a 25 fokot -, akkor nálunk, ahol a nyarak egyre hosszabbak és forróbbak, valóban komoly járványügyi veszélyekkel kell szembenéznünk.

Ahogyan már korábban említettük, a helyzet nem csupán az Egyesült Királyságot érinti. Magyarországon az ázsiai tigrisszúnyog stabil populációkat alakított ki, miután 2014-ben megjelent hazánk területén. Kurucz Kornélia, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának kutatója hangsúlyozta, hogy "itt nem az a kérdés, hogy előbb-utóbb megjelenik-e a dengue fertőzés, hanem inkább az, hogy mikor várható a megjelenése". Jelenleg a hazai éghajlat már kedvezőbb feltételeket biztosít az invazív fajok számára, mint a brit klíma, és a jövőben ez a tendencia várhatóan tovább erősödik.

A globális felmelegedés és az emberi tevékenységek következményeként Magyarországon egyre gyakoribbá válnak az invazív szúnyogfajok. Ez a jelenség komoly kihívások elé állítja az egészségügyet és a mezőgazdaságot, hiszen a szúnyogok terjedése újabb egészségügyi kockázatokat és mezőgazdasági problémákat okozhat.

A Szúnyogmonitor nevű citizen science projekt keretében a lakosság bevonásával követik nyomon a tigrisszúnyog, a koreai szúnyog és a japán bozótszúnyog terjedését. A kutatók szerint a természetes élőhelyek visszaszorulása, az agrárterületek térnyerése és a hosszan tartó nappali fagyok elmaradása mind hozzájárulnak az invazív fajok térnyeréséhez. Samu Ferenc, az Agrártudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója szerint ez "egyfajta ökológiai immunrendszer-gyengülést" jelent.

A szúnyogok által terjesztett kórokozók közül a Chikungunya-vírus kiemelkedően aggasztó jelenség. Ez a vírus emberről emberre nem terjed, csupán a szúnyogcsípés révén kerülhet be a szervezetbe. Főként Afrikában, Ázsiában és Amerikában találkozhatunk vele, de 2025-ben már Európában is dokumentáltak helyi fertőzéseket: Franciaországban 30 esetet, míg Olaszországban egyet. A francia Réunion szigetén több mint 54 ezer esetet regisztráltak, Mayotte-on pedig 1 098-at. A Scientific American elemzése szerint a vírus globális elterjedésének legvalószínűbb módja az, hogy egy fertőzött utas repülőre száll, majd egy olyan országba érkezik, ahol a helyi szúnyogpopuláció képes továbbvinni a vírust.

A Chikungunya-láz tünetei általában 4-8 nappal a fertőzött szúnyog csípése után jelentkeznek. Ekkor hirtelen megjelenik a láz, amelyet súlyos ízületi és izomfájdalmak, fejfájás, hányinger, fáradtság, valamint bőrkiütések kísérhetnek. Bár a legtöbb beteg végül teljesen felépül, néhányan szövődményekkel is szembesülhetnek, amelyek a szemet, a szívet és az idegrendszert érinthetik. Jelenleg nincs specifikus kezelés a fertőzésre, így a kezelés célja a tünetek enyhítése és a gyógyulás elősegítése.

A szakértők hangsúlyozzák: jelenleg nincs közvetlen közegészségügyi veszély Magyarországon, mivel a vírusok terjedéséhez tartósan magas, 28-30°C feletti hőmérsékletre lenne szükség több héten keresztül. Ugyanakkor a klímaváltozás, a globális utazás és az invazív fajok megtelepedése miatt a jövőben lokális járványkitörések is előfordulhatnak - nem világjárványról van szó, hanem egy újfajta kockázati térképről, amelyben a lakosság szerepe is kulcsfontosságú.