"Amikor a gép ilyen kártyát oszt az embernek, az gyökeresen befolyásolja az életének minden egyes pillanatát, amely még hátra van."
A világ minden táján folyamatosan emelkedik az autizmussal diagnosztizált egyének száma, így Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet kap ez a téma. Az Autizmus Világnapja alkalmából Nagy Dávid politikus felesége, aki két autista gyermek édesanyja, megosztotta saját tapasztalatait és gondolatait az autizmusról.
Április 2-a, az Autizmus Világnapja, világszerte különleges fényárba borította a városokat. Magyarországon a Lánchíd, a Művészetek Palotája és a MOL Torony csúcsának kék fényei hirdették az összefogást, míg Londonban a Big Ben ragyogott kékben, New Yorkban pedig az Empire State Building emelkedett ki a kék fények tengeréből. Ezek a lenyűgöző látványosságok nemcsak szemet gyönyörködtettek, hanem fontos üzenetet is közvetítettek az autizmussal élők támogatásáról.
Az autizmussal diagnosztizált gyerekek száma a KSH statisztikái szerint tíz év alatt megháromszorozódott. Az emelkedés oka az lehet, hogy a 90-es években egyáltalán nem diagnosztizálták az autistákat, vagy az értelmi fogyatékosok egy típusába sorolták őket. Nem véletlen, ugyanis az Autisták Országos Szövetségének leírása szerint ez az állapot rendkívül sokszínű, a "tünetek" pedig egyénenként eltérnek, sőt, akár életszakaszonként változhatnak is. Vannak például olyan autista gyerekek, akiknek a kommunikáció okoz nehézséget, vagy a kölcsönös társas interakciók, esetleg a beszéd, vagy mindezek együttvéve, és olyanok is, akiknek az autizmus spektrum zavara értelmi fogyatékossággal jár, míg egy másik "csoport" értelmileg rendkívül magas szinten funkcionál, vagy épp bizonyos dolgokban (például rajzolás vagy matematika) kiemelkedően jól teljesít.
A világnapnak - amit 2007-ben jelölt ki az ENSZ - az a célja, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmusra. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a Magyar Kétfarkú Kutya Párt két autista gyereket nevelő újpesti politikusa, Nagy Dávid a Facebookon osztott meg egy bejegyzést, amiben a felesége azt írja; nem tudja, mit gondoljon az autizmus világnapjáról.
"Most, hogy itt az idő az ünneplésre, vagy talán inkább az emlékezésre, érdemes elgondolkodni azon, hogy mindez mit is jelent számunkra. Van, aki kívülállóként csak annyit lát, hogy integetünk egy nagyot, és mondjuk: 'Hú, tényleg létezik ilyen!' De vajon mit is érzünk valójában? Lehet, hogy a szívünk mélyén sajnálkozunk, vagy éppen ellenkezőleg, valamilyen formában támogatni szeretnénk a céljainkat – például azzal, hogy adó 1%-ot ajánlunk fel egy alapítványnak?" - fogalmaz Nagy-Ujj Annamária.
Számomra ez a helyzet egy igazi 10/10-es kihívás. Nem azért, mert a gyermekem ne lenne csodálatos (én legalábbis így látom), hanem mert ha az élet ilyen nehézséggel ajándékoz meg, az gyökeresen átalakítja a mindennapjaimat. Minden egyes nap valami új fájdalmat hoz, és a szívem egyre nehezebben bírja el ezt a terhet.
- írja.
A szülő szerint autista gyereket nevelni egyszerre tartogat magában komoly "lelki, mentális, fizikai, vallási, kulináris és nyelvtani" fejlődéseket és olykor szórakoztató pillanatokat, és megtanul fájó is szívvel boldog lenni.
A történet fizikailag is megterhelő, különösen, ha a családban olyan autista gyermek érkezik, mint a legidősebb nálunk. Ilyenkor az ember fülében úgy zúg a zaj, mintha egy hatalmas színpad előtt állna, és a tapsvihar sosem érne véget. Az ütések száma végtelen, és ha valaki holnap megütne az utcán, biztosan az anyuka hangján kiáltanék: "Nem szabad! Levágjam a hajad?" Az idegrendszert sürgősen támogatni kell, és ilyenkor csak a pálinka és az antidepresszáns marad, amihez nyúlhatunk. De fontos, hogy ne csak ezekre támaszkodjunk. Inkább keressük a nyugalmat, sétáljunk az erdőben, lehetőleg minden nap. Így talán elérhetjük a 40-et.
A 2025-ös felsőoktatási felvételi adatai alapján, beleértve a levelező és önköltséges jelentkezőket is, a gyógypedagógia a hatodik legkeresettebb képzés lett, összesen 3392 jelentkezővel. Ugyanakkor az országos helyzet aggasztó: a folyamatosan növekvő autista gyermekpopuláció szakszerű ellátásához nem áll rendelkezésre elegendő pedagógus. A gyógypedagógia szakos hallgatók közül csupán egy kisebb részleg specializálódik erre a fontos területre, ami tovább súlyosbítja a problémát.
Az autizmus spektrum pedagógiája szakirány Magyarországon kizárólag az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán érhető el, ami rendkívül különlegessé teszi ezt a képzést. Ennek következtében évente csupán néhány tucat olyan gyógypedagógus végzi el a tanulmányait, akik kifejezetten az autista gyermekek és fiatalok támogatására specializálódtak. Ez a korlátozott számú szakember jelentős hatással van a munkaerőpiacra, hiszen a speciális tudással rendelkező pedagógusok iránti kereslet folyamatosan növekszik.
Egy gyógypedagógusra a szakemberhiány miatt pedig jellemzően sokkal több már diagnosztizált gyerek jut, mint amennyi ideális lenne.
