A Balaton-parti települések különböző módszerekkel őrzik meg sajátos identitásukat, hogy ne csak a nyaralók, hanem a helyiek is büszkék lehessenek származásukra. A települések hagyományos értékeikre támaszkodva, kultúrájukat és történelmüket bemutató esem
Ha szeretné megosztani a cikket e-mailben, kérjük, kattintson ide, vagy másolja ki az alábbi linket, és küldje el: https://demokrata.hu/magyarorszag/identitasvedelem-a-balatonnal-1009817/
A július elsejétől hatályos törvény szerint az önkormányzatok jogosultak szabályozni a lakosságbővülés mértékét, hogy megőrizzék településük karakterét és társadalmi rendjét. Ez különösen azokat a településeket érinti, ahol a nagyszámú betelepülés a helyi közösség életformáját és hagyományait veszélyezteti. Az önkormányzatok rendeletben állapíthatják meg azt a maximális lakosságszámot, amelyet optimálisnak tartanak. Ha a küszöböt elérik vagy meghaladják, korlátozó intézkedéseket vezethetnek be. A balatoni régió különösen érintett, mivel ebben a térségben jelentkezik leginkább mindaz, amiért az önazonosság védelmére és szabályozására szükség lehet: gyors népességnövekedés, ingatlanpiaci változások, infrastruktúra-terhelés, igény a helyi hagyományok megőrzésére.
A Balaton körüli települések polgármestereit kérdeztük a lakosságszám alakulásáról az utóbbi években és évtizedekben, valamint a helyi értékek megőrzésével kapcsolatos kihívásokról. Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere a Demokratának adott interjújában elmondta, hogy a település lakossága az elmúlt 20 évben közel 50%-kal nőtt, így mára elérte a 2000 főt. A polgármester hangsúlyozta, hogy ez az optimális létszám a helyi intézmények és közigazgatás hatékony működéséhez, amit a 2005-ös rendezési terv is figyelembe vett. Az utóbbi években új bölcsőde nyílt, az óvoda csoportjainak száma kettőről háromra emelkedett, míg az általános iskola létszáma 98-ról 204 főre bővült. Hebling kiemelte, hogy az újonnan érkezett lakók gyorsan beilleszkedtek a közösségbe, és Alsóörs, a Balaton északi partján, a népességnövekedés ellenére megőrizte falusias jellegét. Ez a környezet ideális mind az állandó lakók, mind a nyaralók számára, lehetőséget biztosítva a harmonikus együttélésre.
A polgármester úgy látja, Alsóörs sikeresen ötvözte a lakosságszám növekedését, az infrastruktúra fejlődését és a közösségi harmóniát, és mostanra minden szempontból ideális állapotot sikerült elérni. Megjegyezte, az infrastruktúra korlátai, különösen a közműkapacitás viszont problémát jelenthetnek a jövőbeni növekedésnél.
Navracsics Tibor, a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, az év elején Alsóörsön prezentálta a törvénytervezetet. A rendezvényre a Balaton környékének összes polgármestere megérkezett, így lehetőség nyílt egy széleskörű eszmecserére a térség aktuális problémáiról és jövőbeli lehetőségeiről. Jelenleg még kérdéses, hogy a balatoni települések kihasználják-e az új jogszabály által biztosított lehetőségeket, de biztosra vehető, hogy lesznek olyan falvak - különösen azok, ahol már most is jelentős népességnövekedés tapasztalható -, amelyek tudatosan fognak keresni olyan megoldásokat, amelyekkel fenntarthatják fejlődésüket. Ahány település, annyiféle válasz és megközelítés várható - fogalmazott Hebling Zsolt.
Míg Alsóörs lakosságának növekedése elsősorban a belföldi betelepülések következménye, addig a Somogy vármegyei Vörs demográfiai változásainak hátterében a külföldiek magas lélekszáma áll. A település régóta vonzza a külföldi ingatlanvásárlókat. A koronavírus-járvány a tendencia újra felerősödött, de egyre több magyar is Vörsön talál otthonra. Deák Tamás polgármester kérdésünkre elmondta, az 550 fős település lakosságának egyharmada külföldi.
A külföldiek ingatlanvásárlása a 90-es évek közepén indult el, amikor a település szoros kapcsolatokat alakított ki Németországgal. A német látogatók közül sokan azonnal beleszerettek a falu csendes, idilli légkörébe, s ennek következtében több ingatlant is megvettek. Az utóbbi három évben, különösen a Covid-járványt követően, újra felerősödött az érdeklődés a település iránt. Számos külföldi tulajdonos döntött úgy, hogy megválik ingatlanától, miközben egyre több magyar vásárló érkezik, akik új otthonokat építenek - részletezte a helyzetet.
Vörsről 25 kilométeres körzeten belül fekszik Keszthely, Hévíz, Fonyód és Zalakaros, és az infrastruktúra fejlődésének egyik jelentős lépése volt a balatoni kerékpárúttal összekötött új szakasz, amely hozzájárult a turizmus fellendüléséhez. A polgármester hozzátette, sok fiatal döntött úgy, hogy Vörsön marad, és sikerült saját otthont vásárolniuk vagy építeniük, amiben nagy szerepe volt a babaváró támogatásnak és a csoknak. Vörsön 70-80 telek áll üresen, így bőven van hely további betelepülőknek. A polgármester szerint maximum 700 fős lélekszám lenne a legjobb, és mivel a cél az, hogy a település stabilan fejlődjön, a betelepülést egy ideig egészen biztosan nem korlátozzák.
Míg Vörsön még számos szabad telek várja az új letelepedőket, addig Gyenesdiás – hasonlóan Alsóörshöz – az utóbbi években jelentős népességnövekedésen ment keresztül, és mostanra elérte az optimális lakosságszámát. Jelenleg közel 4500 fős közösségével a Balaton régió egyik legnagyobb nagyközsége. Gál Lajos polgármester elmondta, hogy a Covid-19 járvány idején sok magyar hagyta el a fővárost, illetve az ország keleti területeit, magukkal hozva családjaikat és vállalkozásaikat. Ennek következményeként már 930 adófizető vállalkozás működik a településen, ami a helyi iparűzési adóból származó bevételeket nyolcszorosára növelte, ugyanakkor ezzel a közműkapacitásokra is komoly terhet rótt, ami néha problémákat okoz az ellátás terén. A nyári időszakban Gyenesdiás szinte teljesen megtelik, hiszen a nyaralók és a vendégéjszakát eltöltők száma elérheti a 11 ezret. Az új betelepülők gazdasági ereje is hozzájárult a település fejlődéséhez; a külföldi lakosok minden hetedik helyi lakosnak számítanak, köztük németek, svájciak, osztrákok és hollandok is megtalálták otthonukat Gyenesdiáson. A polgármester hangsúlyozta, hogy a külföldiek aktívan részt vesznek a közösségi életben, sokan hagyományos parasztházakat vásárolnak, amelyeket eredeti formájukban igyekeznek megőrizni.
A polgármester hangsúlyozta, hogy a betelepülők számára kulcsfontosságú a helyi hagyományok tisztelete és a közösségi élet aktív részvétele. Arra bíztatjuk az új lakókat, hogy mélyebb kapcsolatba lépjenek a helyi kultúrával, és vegyenek részt a közösségi rendezvényeken. Emellett nyelvtanfolyamokat kínálunk a külföldi érkezőknek, hogy elsajátíthassák a magyar nyelvet, ezáltal erősítve az összetartozás érzését és a helyi közösséghez való tartozásukat.
A kormánykritikus médiában megfogalmazott aggodalmakra reagálva, amelyek szerint a törvény a betelepülési korlátozások eszközévé válhat, a polgármester kifejtette véleményét. Szerinte a balatoni települések többsége csupán mérsékelten fogja kihasználni ezt a lehetőséget.
- A Balaton régió sajnos demográfiailag elöregedő, kellenek a fiatalok és a családok. A tó és agglomerációja eljutott oda, hogy sok nyaralót családi házzá minősítettek, és sokan ténylegesen letelepedtek itt. Ez a folyamat ma is zajlik. Vannak viszont olyan magyarországi települések, ahol biztosan alkalmazzák majd a korlátozásokat, de a balatoni agglomeráció egészére nézve ez valószínűleg nem lesz általánosan járható út - véli.
Megkérdeztük a polgármestereket arról is, hogy a törvény által biztosított eszközök közül melyeket tartják a saját közösségükre nézve előnyösnek és alkalmazhatónak. Alsóörs polgármestere úgy látja, az új törvény nagy előrelépést jelent, mert lehetőséget biztosít a helyi problémák kezelésére úgy, hogy közben figyelembe veszi a balatoniak álláspontját is.
Végre elérkezett az a pillanat, amikor az önkormányzatok döntési helyzetbe kerültek, hiszen mostantól nem kötelező betartaniuk a korábbi szabályokat, így szabadon válogathatnak a rendelkezésre álló eszközök között. A törvény egyik kiemelkedő eleme az elővásárlási jog, amely a balatoni önkormányzatok kérésére került be a jogszabályi keretek közé. Alsóörsön az elmúlt években drámai ingatlanár-növekedés tapasztalható, a telkek és ingatlanok árai több mint a duplájára emelkedtek. Ez sajnos azt jelenti, hogy a helyi fiatalok számára a balatoni ingatlanok már megfizethetetlenek lettek. Az elővásárlási jog lehetőséget biztosít arra, hogy a helyi közösség aktívan szabályozza az ingatlanpiacot, ami a lakosok érdekét szolgálja - hangsúlyozta a polgármester.
Hebling Zsolt véleménye szerint a Balaton-törvény szilárd keretszabályozást nyújt, amely megóvja a régió természeti és épített környezetét, miközben keretet ad a beépítési lehetőségeknek is. Jelenleg nem tapasztalható olyan építkezési projekt, amely sürgős beavatkozást igényelne. Míg húsz évvel ezelőtt még kérdéses volt, hogy lesz-e építési kedv, azóta a helyzet kedvezően alakult. Azonban ma már a beépíthető területek jelentősen csökkentek, így Alsóörsön a nagy lakóparkok építése már nem lehetséges. A polgármester megjegyzi, hogy a balatoni önkormányzatok többsége még csak most ismerkedik meg az új törvénnyel, amely rugalmas keretet ad számukra, lehetővé téve, hogy a helyi viszonyokhoz igazítsák döntéseiket, legyen szó akár lakcímkorlátozásról, adózási kötelezettségekről vagy elővásárlási jog gyakorlásáról. A törvény lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy helyi adót vezessenek be az ingatlanszerzések vagy lakcímlétesítések kapcsán. Ennek a lépésnek a célja, hogy a települések bevételhez jussanak, valamint ösztönözzék az új tulajdonosokat a bejelentési kötelezettségeik teljesítésére.
Vörs település vezetője lapunknak elmondta, hogy az új törvény által biztosított adózási lehetőség rendkívül hasznos eszköz lehet számukra. Az ingatlanok gyakori tulajdonosváltása gyakran elkerüli az önkormányzat figyelmét, így a városvezetésnek jelentős idő- és pénzügyi befektetések árán van csak lehetősége követni ezeket a változásokat.
- Forrásaink kimerültek, ezért kiemelten fontos számunkra, hogy új pénzügyi lehetőségeket fedezzünk fel. Ha az ingatlan-adásvételek során néhány százezer forintot kellene befizetnünk, az rövid időn belül jelentős bevételi forrássá válhat. Mivel nem ritka, hogy egy ingatlan évente akár három alkalommal is gazdát cserél, ez egyetlen ingatlan esetében közel egymillió forintot jelenthet. Ezt nem csupán infrastrukturális fejlesztésekre, hanem közösségi programokra is felhasználhatnánk, amelyek kulcsszerepet játszanak településünk élhetőségének megőrzésében - emelte ki a polgármester.
Bár a Balaton közelsége vonzó, Vörs idegenforgalmi bevételei mégis meglehetősen alacsonyak. Ezen kívül a település jelentős bevételkiesést szenvedett el a gépjárműadó elvonása következtében. A helyi közösségben sok külföldi tulajdonos él, akik családonként több autót is használnak, de az önkormányzat nem tud ebből az adóból bevételhez jutni. Az iparűzési adó sem biztosít stabil pénzügyi hátteret, mivel csupán kisebb vállalkozások működnek a környéken. Az új törvény által felkínált adóztatási lehetőségek viszont talán megoldást nyújthatnak a helyzet javítására.
Míg Alsóörs és Vörs az új törvény által kínált lehetőségeket a települési kihívások kezelésére potenciális megoldásként értékeli, addig Gyenesdiás vezetősége úgy véli, hogy saját, már bevált fejlődési stratégiájuk teljes mértékben összhangban áll a törvény által képviselt szellemiséggel, ezért nem tartják szükségesnek az új lehetőségek kihasználását.
- A törvény célja és a probléma felismerése helytálló, hiszen az identitásvédelem fontos minden magyarországi közösség számára. A minisztériumot jó szándék vezérelte a szabályozás megalkotásakor, mert az lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok védelmezzék saját településük karakterét és közösségét. Ugyanakkor minden település más, és nem mindenhol lesz szükség ezeknek az eszközöknek az alkalmazására - mondta a polgármester. Szerinte a stabil fejlődés érdekében nem szabad beavatkozni az ingatlanpiaci folyamatokba, hanem inkább közösségi eszközökkel kell megteremteni a harmonikus együttélést és a fenntartható fejlődést úgy, ahogy Gyenesdiás teszi már a rendszerváltás óta. A patrióta szemlélet erősítésén Gál Lajos már évtizedek óta aktívan dolgozik, így az új törvény filozófiája összhangban áll azzal, amit Gyenesdiás saját rendszerében régóta képvisel. A polgármester elmondta, saját településrendezési stratégiát dolgoztak ki, amely a környezet és táj karakterének megőrzését célozza. A vasút alatti területeken a természetközeli megoldásokat részesítik előnyben, a vízparti beépítést tiltják. Hasonló módon a hegylábi részeken is korlátozzák az építkezést, például az úttesttől számított harminc méteren belül nem engedélyeznek beépítést, hogy megőrizzék a panorámát és a természetes tájat. Meghatározott telekméreteket tartanak fenn (800-1200 négyzetméter), és szigorúan szabályozzák a beépítési százalékot.
