A csipkéskúti erdő mély zöldjében, ahol a fák lombkoronája titokzatos árnyakat vet, a lovak kecsesen száguldanak. Szőke és sötét tölgyek között vágtatnak, patáik nyomán a talaj megrezzen, mintha a föld is érezné az életörömüket. A szél lágyan fúj, és a fá

A Bükk varázslatos vidékein a lipicai lovak igazán otthon érzik magukat. Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója most egy lenyűgöző videót osztott meg a méneshajtásról, amely bemutatja ezeket a csodás lovakat és a gyönyörű környezetet, amelyben élnek.

Csipkéskúton 1952-ben debütáltak a lipicai csikók és kancák, majd egy évvel később, 1953-ban megalakult az állami gazdaság. Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója nemrégiben megosztott egy lenyűgöző videót Facebook-oldalán, amelyben a méneshajtás varázslatos pillanatait örökítette meg a csodás tájban.

A feltett videón látszik a gyönyörű erdő, amelyben a lovak kibukkannak a fák közül.

A felvételt ezen a linken találod, ahol megtekintheted.

A lipicai ménes igazán különleges otthonra lelt Csipkéskúton, ahol a gyönyörű táj és a nyugalom találkozik.

Korábbi cikkünkben kitértünk arra, hogy Cseri Dávid igazgató szerint azért is esett a választás hetven évvel ezelőtt a Bükkre és Szilvásváradra, mert a legjobban ez a környék hasonlított a fajta eredeti élőhelyére, Lipicára. Hasonló a domborzat, a talaj és a tengerszint feletti magasság is. Látható volt, hogy az Alföldön nevelt lovak más jellegűek lettek, mint a többi lipicai, nőtt a méretük, a marmagasságuk három-négy centiméterrel a többiekét meghaladja, ezenkívül tömegesebb fajta is lett a szilvásváradi lipicai. Ez egyébként köszönhető a tenyésztés irányának is, hiszen itt nem nyereg alá szoktatták a lovakat, hanem fogatolásra válogatták ki őket.