Fontos átalakulás vár ránk tavasszal a társasházak világában: ha a lakóközösségek nem tartják be az új előírásokat, súlyos következményekkel kell szembenézniük - Pénzcentrum.

2024. október 1-jén lépett életbe a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény legújabb módosítása. Ennek értelmében a közgyűlés által megválasztott közös képviselőnek, illetve az intézőbizottság elnökének kötelező a megbízatásának bejegyeztetése az ingatlan-nyilvántartásba legkésőbb 2025. május 1-ig. Ez a kötelezettség minden olyan társasházra vonatkozik, amely hat lakásnál több egységet tartalmaz, függetlenül attól, hogy a közös képviselő tulajdonos-e a társasházban.

Május 1-jétől jelentős változások lépnek életbe a társasházak közös képviselőinek jogkörében, ugyanis a földhivatali bejegyzés nélküli képviselet már nem lesz megengedett. E törvénymódosítás célja, hogy megkönnyítse a közös képviselők és a hatóságok közötti kommunikációt, valamint erősítse a jegyzők által végzett törvényességi ellenőrzést a társasházak felett. A lakásvásárlók számára is kedvező hír, hogy a jövőben egyszerűen, csupán néhány kattintással nyomozhatják ki a keresett ingatlan közös képviselőjét. A regisztrációs folyamat nem ad újabb jogokat a képviselőknek, csupán a nevük és elérhetőségük nyilvánosságra hozatalát segíti elő, így a külső érdeklődők számára könnyebben hozzáférhetővé válik ez az információ.

A jogszabály értelmében a Lechner Tudásközpont a jövőben nyilvánosságra hozza a társasházi tisztségviselők adatait, valamint a társasházak számviteli szabályok szerinti beszámolóit is. Jelenleg azonban ilyen információs felület nem érhető el a Lechner Tudásközpont weboldalán. Jó hír viszont, hogy a földhivatalok rögzítik ezeket az adatokat az úgynevezett társasház törzslapon, amelyeket a tulajdoni lapokhoz hasonlóan egyszerűen és gyorsan lekérhetünk online – ráadásul évente két alkalommal ingyenesen.

A változás kezdetben akár zavaró adminisztratív tehernek is hathat, ám hosszú távon jelentősen mérsékelheti a társasházak működési kockázatait. Emellett támogatja a közös képviselőket abban, hogy még hatékonyabban végezhessék el feladataikat.

„Kérlek, formáld át a szöveget saját stílusodra!” – kérte dr. Kárpáti Zsófia, az Illés és Szabó Ügyvédi Társulás társasházi szakértője.

A közös képviselő (vagy az intézőbizottság elnöke) regisztráció nélkül május után sem veszti el a megbízatását, azonban ebben az esetben nem jogosult hivatalos ügyek intézésére a társasház nevében. A földhivatali bejegyzés hiánya súlyos gondokat okozhat, például ha a közös képviselő közüzemi számlákkal kapcsolatban lépne fel, vagy banki azonosításra lenne szüksége, esetleg postai küldeményeket venne át. Ezen kívül, a közös költségek befizetésének elmaradása miatt sem lenne jogosult eljárni.

Lényeges megérteni, hogy a közös képviselő felelősségre vonható abban az esetben, ha mulasztása következtében kárt okoz a társasház számára.

A nyilvántartásba vétel folyamatát kizárólag jogi szakember, jellemzően ügyvéd indíthatja el. Ehhez azonban szükséges, hogy a közös képviselő megbízást adjon, és a társasház költségeit is vállalja a folyamat során.

A megszokott forgatókönyv általában így fest:

Az ingatlan-nyilvántartási regisztráció költségei nem terhelik a társasházakat, hiszen ez a szolgáltatás ingyenes. Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy a jogi eljárás során ügyvéd igénybe vétele elengedhetetlen, így a jogi képviselet díját mindenképpen be kell kalkulálniuk.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett közös képviselő később a bejegyzéshez hasonló eljárással törölhető a társasház törzslapról.

Ha a közös képviselő minősített elektronikus aláírással (DÁP, e-szignó, netlock, stb.) rendelkezik, a kérelmet papírmentesen, elektronikus úton is be lehet nyújtani.

A lakásszövetkezetek esetében nem alkalmazandó a kötelező előírás, mivel az ilyen típusú lakóközösségeket a cégbíróság regisztrálja és tartja nyilván.

Ha egy helyrajzi számon több épület is áll és más-más közös képviselővel működnek a társasházak, akkor minden egyes épületnek (albetétnek) külön kell regisztrálnia a saját képviselőjét.