Ez valóban megdöbbentő: a tejtermékek árainak drasztikus emelkedése tapasztalható Magyarországon - Agrárszektor.
A nyerstej termelői ára 2024 decemberében több országban is emelkedett az előző évhez képest: Új-Zélandon 33%, az EU-ban 17%, az USA-ban pedig 14%-kal. A világpiacon 2025 7. hetében a tejpor, cheddar sajt, ömlesztett vaj és sovány tejpor árai is növekedtek az előző év azonos hetéhez képest: 22%, 14%, 11% és 8%-kal - derült ki az AKI adataiból. Az olaszországi nyerstej spot piaci ára 2025. február 17-én 58 euró/100 kg volt, a biotej ára pedig 72,5 euró/100 kg. A német és osztrák nyerstej 56 euró/100 kg, a fölözött tej ára 25,5 euró/100 kg, a tejszíné pedig 322-327 euró/100 kg között alakult.
Az alapanyagok piaci értéke 2025 januárjában 24%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva, ahol a zsírok ára 44%-kal, míg a fehérjék ára 5%-kal csökkent. Franciaországban és Németországban a tejfelvásárlás az elmúlt hét folyamán növekedett, de az előző év hasonló időszakához képest visszaesett. Németországban az ömlesztett vaj ára 24,3%-kal nőtt, míg a sovány tejpor ára 2,5%-kal csökkent. A kempteni árutőzsdén az ömlesztett vaj és a sovány tejpor ára az intervenciós árhoz képest jelentős mértékben, 216,8%-kal és 42,5%-kal volt magasabb.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nemrégiben nyilvánosságra hozta, hogy a tejek és tejtermékek alapvető élelmiszerek, amelyek jelentős részesedést képviselnek a családok vásárlási szokásaiban. Ennek megfelelően a megfizethetőségük különösen fontos tényező. A kormány ennek érdekében konzultációt folytatott a kiskereskedők mellett a termelőket és feldolgozókat képviselő Tej Szakmaközi Szervezettel és Terméktanáccsal is. Ezen túlmenően, az online árfigyelő rendszer kiterjesztését is tervezi, hogy még több tejterméket bevonhassanak a figyelés alá.
A tejek és tejtermékek jelentős szerepet játszanak a KSH által összeállított teljes inflációs fogyasztói kosárban, hiszen 3,2 százalékos súlyukkal a KSH élelmiszerkosarának több mint 10 százalékát képviselik. A legfrissebb januári adatok alapján különösen figyelemre méltó, hogy az árfigyelő adatai szerint a tejtermékek ára drámai mértékben emelkedett. Például a tejek ára 23 százalékkal nőtt, míg a vajak és vajkrémek 15,5, a tejfölök 14,5, a trappista sajt 12,2, és a túrók 9,8 százalékos dráguláson mentek keresztül az elmúlt évhez viszonyítva.
2025 januárjában Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 206,96 forint/kilogramm volt, ami 3%-os emelkedést jelentett az előző hónaphoz és 26%-os növekedést az előző év azonos hónapjához képest. A zsírtartalom és a fehérjetartalom enyhén romlott, de az alapár 3%-os növekedése kompenzálta ezt. A nyerstej felvásárlása januárban 5%-kal nőtt az előző hónaphoz és 6%-kal az előző év januárjához képest. A nyerstej kiviteli ára 197,52 forint/kilogramm volt, ami 7%-os csökkenést jelentett az előző hónaphoz képest, de 28%-kal meghaladta az előző év januári kiviteli árat. A kiviteli ár 5%-kal volt alacsonyabb a termelői átlagárnál. A nyerstej kiszállítása januárban 14%-kal csökkent az előző év januárjához viszonyítva.
A magyar termelők és a hazai termékek támogatása rendkívül fontos lenne, ám a valóság sajnos az, hogy sokszor ezek az élelmiszerek drágábbak az importált alternatíváknál. De vajon miért van ez így? Ezzel a kérdéssel már korábban is foglalkoztunk: ahogy arról beszámoltunk, a háttérben a termelési körülmények eltérése áll. Európa legnagyobb tehenészetei általában a kontinens tengerparti területein helyezkednek el, ahol az éghajlat kedvezőbb a szarvasmarha-tenyésztés szempontjából. Ezeken a régiókban az időjárás hűvösebb és kiegyensúlyozottabb, ellentétben a magyar nyarak tikkasztó forróságával, ami a helyi gazdák számára komoly kihívásokat jelent.
A takarmányozás terén jelentős eltérések figyelhetők meg, hiszen míg Magyarországon a silókukorica dominál, ami aszályos időszakokban gyakran nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben, addig a tengermelléki vidékeken hatalmas legelők állnak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a költséghatékonyabb takarmányozást. Ezen kívül a külföldi tejüzemek feldolgozási hatékonysága is felülmúlja a hazaiakat, ami jelentős hatással van a termelési eredményekre.
