Európa elérkezett ahhoz a ponthoz, ahol a Hold felfedezése és meghódítása új dimenziókat nyit meg számunkra. A kontinens ambiciózus tervei között szerepel, hogy a világűr ezen titokzatos égitestére irányítsa figyelmét, és innovatív projektek révén mélyebb
A Thales Alenia Space, az ESA megbízásából, Európa premier holdraszálló egységét fejleszti.
Az Európai Űrügynökség (ESA) megállapodást kötött a francia-olasz Thales Alenia Space céggel, amelynek célja az első európai holdra szálló egység, az Argonaut megalkotása. A projekt fejlesztése 2030-ra zárul, és a tervek szerint az Argonaut több űrmisszióban is részt fog venni az elkövetkező évtized során. Az egység újrahasználható kialakítással bír, és akár öt évig is képes lesz működni a Hold szélsőséges körülményei között. A várakozások szerint 1500 kilogrammnyi rakományt lesz képes szállítani, beleértve az űrhajósok felszerelését, holdjárókat, sőt akár egy kis erőművet is. A rendszer teljes mértékben autonóm lesz, és kiemelkedő, 100 méteres pontossággal képes majd landolni a Hold felszínén.
A leszállóegység központi jelentőséggel bír az Artemis-program keretein belül, melynek célja, hogy tartós emberi jelenlétet alakítson ki a Holdon. Az ESA nyilatkozata szerint az Argonaut képes lesz elérni bármelyik holdi helyszínt, ezáltal kulcsszereplővé válhat az európai és nemzetközi űrkutatásban.
Az ArgoNET, az első küldetés, várhatóan 2031-ben startol egy Ariane-6 rakéta segítségével. Az elkövetkező tíz évben összesen öt különböző küldetést tervez az Argonaut program, amely az ESA ambiciózus űrkutatási terveinek része. 2028-ra a Rosalind Franklin marsjáró indítása van napirenden, amely képes lesz akár 2 méter mélyből is mintát gyűjteni a Mars talajából. Ezen kívül 2035-re egy újabb leszállóegység küldése is szerepel a tervek között, ám annak pontos jellemzői még titokban maradnak.
Daniel Neuenschwander, az ESA űrkutatásért felelős igazgatója úgy véli, hogy az Argonaut program kulcsfontosságú lépést jelent Európa űrkutatási ambícióinak megvalósításában.
