Magyar Péter feljelentését elutasították, amely Orbán Viktorral kapcsolatos.
Magyar Péter a tavasz folyamán feljelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök ellen, rémhírterjesztés és államellenes bűncselekmény gyanúja miatt. A politikus állítása szerint a Védelmi Tanács ülésén és azt követően nyilvánosan is elhangzottak olyan kijelentések, amelyek szerint a Tisza Párt külföldi titkosszolgálatokkal működik együtt. Magyar Péter ezeket az állításokat megalapozatlannak és jogsértőnek tartja. Az ügyészség viszont úgy véli, hogy nem történt bűncselekmény, mivel Orbán Viktor csupán politikai véleményt fejtett ki. Magyar Péter ezután panaszt nyújt be, mivel nem indult nyomozás az ügyben.
Orbán Viktor a Védelmi Tanács ülésén kifejtette, hogy véleménye szerint a Tisza Párt részese egy "külföldi titkosszolgálati akciónak", mely Ukrajna támogatásával zajlik. Magyar Péter e kijelentéseket súlyos rágalomnak tartja, és ha valóban igazak lennének, akkor komoly bűncselekmény gyanúját vetnék fel, ezért feljelentést tett. Az ügyészség azonban elutasította a bejelentést, érvelésük szerint Orbán csupán "politikai véleményt" osztott meg.
Magyar Péter bejelentette, hogy fellebbez az ügyészség határozata ellen, mivel véleménye szerint a döntés elutasítása nem csupán jogi szempontból problémás, hanem súlyosan aláássa a közbizalmat is - olvasható bejegyzésében a közösségi platformon.
Szerinte a miniszterelnök nemzetbiztonsági kockázatokkal kapcsolatos megnyilatkozásai megalapozatlanok voltak, és potenciálisan arra szolgálhatnak, hogy a választások előtt jogellenes eszközökkel igyekezzenek hátrányos helyzetbe hozni az ellenzéki pártokat.
"Természetesen panasszal fogok élni az elutasító végzéssel szemben, mert az ügyészség döntése teljesen jogszerűtlen, a közérdeket súlyosan sértő és elfogadhatatlan" - fogalmazott közösségi oldalán Magyar Péter a döntés után.
A Tisza Párt elnöke ezzel a feljelentéssel egy különleges bizonyítási módszert alkalmazott: célja az volt, hogy rávilágítson a kormánypárti vádak, miszerint a Tisza Párt idegen érdekeket képvisel, megalapozatlanságára. Ha a Védelmi Tanács megállapításai ténylegesen nemzetbiztonsági vonatkozásúak lennének, akkor az ügyészségnek hivatalból kellett volna elindítania a nyomozást.
"Ha a Védelmi Tanács egy komoly szerv, akkor az ott elhangzottakat nem lehet utólag véleményként kezelni. Ha viszont az ügyészség szerint ezek nem bírnak bizonyító erővel, az azt jelenti, hogy még ők sem veszik komolyan a kormány saját nemzetbiztonsági szerveit" - tette hozzá Magyar.
Szerinte ez a mentalitás nem csupán a jogállamiság fundamentumait rendíti meg, hanem felveti a kérdést, hogy egyáltalán lehetséges-e komoly felelősségre vonás a hatalom legmagasabb szintjein. A politikus úgy véli, hogy a kormány saját állításait cáfolja meg azzal, hogy a hatóságok figyelmen kívül hagyják azokat – ez pedig politikai és jogi értelemben is egy rendkívül aggasztó üzenetet hordoz.
