Elemzők véleménye alapján a költségvetés stabilitása várhatóan megőrzi szilárdságát.

is beszélt a 2025-ös év gazdasági kihívásairól.

A szakértők véleménye szerint a legutóbbi nyilatkozatok alapján nyilvánvaló, hogy a kormány célja az egészséges mozgásterének megőrzése a költségvetés keretein belül. Figyelemre méltó, hogy a költségvetési hiány lényegében a kamatfizetések mértékével egyenlő, ami lehetőséget teremt a mozgásra. Ugyanakkor, míg egy háztartás számára kedvező, ha a költségvetés pozitív egyenleget mutat, egy felelős kormányzat békeidőben is elfogadhat egy költségvetési hiányt. Hiszen a többlet azt sugallja, hogy lenne forrás fejlesztésekre, például autópályák és kórházak építésére, de a kormányzat nem használja ki ezeket a lehetőségeket. Ugyanez igaz, ha a helyzet egyensúlyközeli. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója kiemelte, hogy egy hosszú távon fenntartható költségvetési hiány elfogadható. Emellett megjegyezte, hogy sok ország költségvetési hiánya várhatóan növekedni fog a következő években, míg a magyar költségvetés a stabilitás irányába mutat, ami örvendetes hír.

Nagy János, az Erste Bank tapasztalt elemzője kiemelte, hogy a korábbi év GDP-arányos hiányához viszonyítva a következő évi hiány mindig kismértékben alacsonyabb lesz. Ez a trend hasznos iránymutatást nyújthat arra vonatkozóan, hogy hol húzódik a költségvetési hiány maximális határa.

A költségvetés egyensúlyának kérdése, ha figyelmen kívül hagyjuk a kamatfizetéseket, lényegében egy stabil pályához közelít. Tavaly ez az érték 4,8 körüli volt, de érdemes megjegyezni, hogy egy normális időszakban nem lenne célszerű az egyenleg nullára csökkentése – emelte ki Árokszállási Zoltán. Ha azonban a GDP-hez viszonyított kamatfizetéseket is figyelembe vesszük, akkor azt mondhatjuk, hogy az elsődleges egyenleg viszonylag stabil állapotban van. Zoltán elmondta, hogy a költségvetés egyensúlyi helyzete valószínűleg megmarad, mivel az szja kedvezmények, az áfa-visszatérítések, valamint a jövő évi fegyverpénz-kiutalás arra utalnak, hogy a költségvetés terén nem várható jelentős konszolidáció, inkább egyfajta élénkítő intézkedésekre lehet számítani.

Sok kis- és középvállalkozás tőkehiánnyal küzd, ezért minden ilyen kezdeményezés rendkívül jelentős és elengedhetetlen. Ez valóban egy pozitív irányt képvisel a fejlődésben.

A szakértők véleménye szerint a kis- és középvállalkozások tőkésítése gyakran a források iránti erős függőséget tükrözi, különösen az uniós támogatások terén. Ez a függőség a magyar gazdaságban már mélyen gyökerezik, és kulturális aspektusai is vannak, amelyeken mindenképpen változtatni szükséges - emelte ki Nagy János.

A külső konjunktúrával a vállalati hitelezés nem éri meg - tette hozzá, és utalt arra is, hogy a konferencián elhangzott hatékonyságnövelés nem kapacitásbővítést jelent. Ebben le vagyunk maradva az elmúlt évtizedben, és az egyik legjobb mondat Nagy Elek szájából hangzott el, hogy a jövőt azok fogják nyerni, akik a tudásba fektetnek.

Sok európai kis- és középvállalkozás túlságosan a támogatásokra támaszkodik, ami nem kívánatos helyzetet teremt. Fontos, hogy a vállalkozók ne csupán a pályázati lehetőségekre összpontosítsanak. A fiatalok vállalkozói szellemét kell erősíteni, mivel jelenleg sokan inkább alkalmazotti pozíciókat keresnek – hangsúlyozta Pásztor Szabolcs.

Nagy János szerint a konkrét bejelentés, hogy a kormány tőkével is támogatná a kkv-kat, ez régebben inkább támogatott hiteleken keresztül érvényesült. A kamara támogatása akkor tudja beindítani a szektorban a növekedést, ha a kereslet erősebb lesz, de ez még nem az. Sok programban a cégek megtalálhatják a maguk számításait - tette hozzá. A tőkejuttatással az új ötletek, amikkel a cégek elő tudnak jönni, jobban meg tudnak valósulni, mint banki hitellel.