Egyre több magyar ember életét árnyékolja be ez a titokzatos betegség.

A lisztérzékenység napjainkban Magyarországon már a lakosság körülbelül egy százalékát érinti. Annak ellenére, hogy egyre gyakrabban esik szó a témáról, a köztudatban számos tévhit és félreértés él. A május 18-i lisztérzékenyek világnapja alkalmából a Budai Egészségközpont szakértője segít megvilágítani a leglényegesebb kérdéseket ezzel a fontos egészségügyi problémával kapcsolatban.

A lisztérzékenység, orvosi nevén cöliákia (vagy autoimmun glutén enteropathia, AGE), nem ételallergia vagy intolerancia, hanem autoimmun betegség. A glutén (búza, árpa, rozs, zab fehérjéje) fogyasztása az arra genetikailag fogékony embereknél autoimmun reakciót vált ki, tehát a szervezet saját maga ellen fordul, amely károsítja a vékonybél bolyhait. Ezáltal megszűnik a felszívó felület és hiányállapotok, betegségek alakulnak ki, hiszen a tápanyagok nem tudnak beépülni a szervezetbe.

A cöliákiát gyakran a betegségek kaméleonjának titulálják, hiszen tünetei rendkívül változatosak és sokszor nehezen észlelhetők. Dr. Dékány Katalin, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus főorvosa kiemeli, hogy sok érintett esetében évekig tart, mire diagnózist kapnak. Ez a késlekedés súlyos szövődményekhez és más autoimmun betegségek megjelenéséhez vezethet.

A lisztérzékenység tünetei sokkal szélesebb spektrumot ölelnek fel, mint a klasszikus hasfájás, hasmenés vagy görcsök. Kevesen tudják, hogy ez a betegség olyan komoly következményekkel járhat, mint a vérszegénység, ízületi fájdalmak, csontritkulás, sőt, még meddőség, 1-es típusú cukorbetegség és bőrproblémák (például dermatitis herpetiformis) is. Emellett asztmás rohamok, valamint hangulatingadozások és depresszió formájában is megnyilvánulhat. A cöliákia sajnos nem gyógyítható, csupán kezelhető, így az érintetteknek nem csupán átmenetileg, hanem életük végéig szigorú gluténmentes diétát kell követniük, hogy megőrizzék egészségüket.

Érdemes figyelembe venni, hogy nem minden, gluténnal összefüggő panasz mögött cöliákia, vagyis lisztérzékenység áll. Létezik egy másik állapot is, amelyet nem-cöliákiás gluténérzékenységnek (NCGS) nevezünk. Ez nem autoimmun reakció, hanem a glutén fogyasztását követően közvetlenül, jellemzően néhány órán belül jelentkező tünetekkel járhat, mint például hasi görcsök, puffadás, fáradékonyság vagy fejfájás.

A nem-cöliákiás gluténérzékenység esetén a vékonybél nyálkahártyája nem szenved tartós károsodást, azonban a betegség komoly hatással lehet az életminőségre, számos kellemetlen tünetet okozva. Dr. Dékány Katalin hangsúlyozza, hogy a megfelelő diéta kidolgozása szakember bevonásával elengedhetetlen ahhoz, hogy a tüneteket enyhíteni tudjuk.

1. A kis mennyiségű glutén ártalmatlannak tűnhet, de ez egy elterjedt tévhit. Még a legcsekélyebb gluténbevitel is súlyos következményekkel járhat a cöliákiás betegek számára, hiszen erős immunválaszt indíthat el a szervezetükben.

**Divatbetegség vagy életmódkultusz?** A gluténmentes étrend népszerűsége napjainkban megkerülhetetlen, hiszen rengetegen választják ezt az étkezési formát az egészségük érdekében. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a valódi lisztérzékenység, amely orvosi diagnózist követel meg, sokkal komolyabb problémát jelent, és figyelmen kívül hagyása súlyos egészségügyi következményekkel járhat. Az egészségtudatosság fontos, de a megfelelő diagnózis és orvosi útmutatás elengedhetetlen a valódi szükségletek felismeréséhez.

3. A lisztérzékenyek számára nem megengedett bármilyen gabona fogyasztása: Azonban számos gabonaféle, mint például a rizs, kukorica, köles, hajdina és quinoa, gluténmentes, így a cöliákiás személyek is biztonságosan fogyaszthatják ezeket.

4. Csak sovány emberek lehetnek érintettek: A valóságban akár túlsúlyos emberek is lehetnek cöliákiások, így a testsúly nem mindig irányadó.

A glutén nem csupán a klasszikus élelmiszerekben bújik meg, hanem sokkal szélesebb spektrumon is jelen van, mint ahogy azt sokan gondolnák. Számos rejtett forrása létezik, amelyek gyakran elkerülik a figyelmünket: például különféle szószokban, öntetekben, levesporokban és leveskockákban, de felvágottakban, sajtokban és tejtermékekben is fellelhetjük. Emellett chipsek, kávé- és kakaóporok, édességek, alkoholos italok, étrend-kiegészítők, sőt még gyógyszerek és kozmetikumok, mint például rúzsok is tartalmazhatnak glutént. Érdemes tehát alaposan átnézni a címkéket, ha el szeretnénk kerülni ezt az összetevőt!

Bár a bőrön keresztül a glutén nem szívódik fel, az ajkakon vagy kézen keresztül való véletlen érintkezés lenyeléshez vezethet, ami problémát okozhat. Ezért elengedhetetlen, hogy mindig alaposan átnézzük a termékek összetevőit, és lehetőleg olyan, gluténmentes, tanúsított termékeket válasszunk, amelyek garantálják az egészségünket – figyelmeztet dr. Dékány Katalin.

6. Csak gyermekkori betegség: Sok felnőtt beteg meglepődik, amikor a diagnózis kiderül, hiszen azt hiszik, ez kizárólag gyerekek betegsége. Valójában bármely életkorban jelentkezhet.

7. "Cöliákiás lévén, a gyermekem sorsa is megpecsételődött": Valóban, a genetika jelentős hatással van a betegség megjelenésére, és ha egy családban már van érintett, a közeli rokonok körében akár 10 százalékos valószínűséggel találkozhatunk a cöliákiával. Ugyanakkor a doktornő kiemeli, hogy ez nem jelenti automatikusan a hajlam öröklődését.

Az elmúlt években drasztikusan megnőtt a liszt- illetve gluténérzékenységgel kapcsolatos vizsgálatok száma a Budai Egészségközpontban is. 2022 és 2024 között a gluténérzékenységi vizsgálatok száma 70 százalékkal nőtt, a genetikai alapú szűrések pedig ötszörösükre emelkedtek.

- Ez azt jelzi, hogy egyre többen értik meg, milyen lényeges időben szakmai segítséget kérni, hogy elkerüljék a komolyabb problémák kialakulását - hangsúlyozza dr. Dékány Katalin.

Ha valaki lisztérzékenység gyanújával küzd, fontos, hogy ne kezdjen el egyedül diétázni. A legjobb, ha szakértőhöz fordul, hiszen csak így lehet biztos diagnózist felállítani. Ezen kívül a diéta betartása mellett elengedhetetlen, hogy rendszeresen részt vegyünk ellenőrző vizsgálatokon, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy az étrendünk valóban megfelel a szükségleteinknek.

A lisztérzékenység komoly kihívás, de a megfelelő életmóddal és diétával teljes értékű életet élhetünk. Mi minden nap azon dolgozunk, hogy támogassuk pácienseinket ebben a folyamatban – mondja a szakértő.