Egy évvel ezelőtt új fejezet kezdődött a csíkszeredai kórház történetében, amikor jelentős fejlesztések vettek lendületet. A modernizációs folyamatok célja, hogy a helyi egészségügyi ellátás színvonala emelkedjen, és a betegek számára még magasabb szintű
Június közepén ünnepeljük, hogy egy éve a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház új szintre lépett, és a kettes besorolású egészségügyi intézmények közé került. Ez a változás azt jelenti, hogy az intézmény kompetenciája jelentősen megnövekedett, és azóta is fontos szerepet játszik a helyi egészségügyi ellátásban. A besorolás megváltozása után a kórház munkatársai nem pihentek, hanem folyamatosan dolgoznak a kórház infrastruktúrájának fejlesztésén és a gyógyító, kezelési lehetőségek bővítésén. Az évforduló kapcsán dr. Konrád Judit, a kórház igazgatója, valamint dr. Adrian Dobrică, a mellkassebész és a kutatási, fejlesztési igazgató, osztják meg velünk tapasztalataikat és jövőbeli terveiket.
Mintegy tíz évre visszatekintő folyamat lezárása volt az, hogy egy évvel ezelőtt magasabb besorolást kapott a kórház. Pontos kritériumrendszernek kellett megfelelniük. A kórházak kategorizálását még 2011-ben, Cseke Attila minisztersége idején vezették be a romániai egészségügyi rendszerben.
A minisztériumi rendelet alapján a kórházakat öt különböző kategóriába lehet sorolni:
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház kettes kategóriás besorolásából eredő többletbevétele havi szinten átlagosan 183 000 lejt tesz ki.
A közös erőfeszítések gyümölcseként a csapat tagjai hatékonyan dolgoztak a kitűzött cél elérése érdekében.
"Amikor először beléptem ide, azonnal szembetűnt, hogy milyen értékes tartalékai rejlenek ennek a kórháznak, és hogy mennyi elhivatott munka zajlik a falai között, ami lehetővé tenné, hogy az intézmény elnyerje a kettes besorolást. Most, visszatekintve erre az időszakra, nehezen tudom elképzelni, mi más okozhatott volna ennyi inspirációt és összefogást a csapatunkban, mint ez a kihívás." - idézte fel Konrád Judit kórházigazgató, hangsúlyozva, hogy ez a harc nem csupán kihívás volt számukra, hanem egy igazi lehetőség és áldás is.
Mint mondta, a magasabb besorolás érdekében konkrét strukturális változásokat kellett bevezetniük és annak megfelelően a kórház felszereltségét is bővíteniük kellett. A legfontosabb pedig, hogy bővíteniük kellett a szolgáltatások körét, mivel az adja a konkrét kompetenciát. Ezek megvalósításához a személyzet bővítését helyezték előtérbe: az orvosok, asszisztensek számát is növelték, ugyanis a szakértelem mellett a számuk is a magasabb besorolás kritériuma volt. Konrád Judit emlékeztetett továbbá: az elvárások között szerepelt, hogy 0-24 órában nyújtsanak szolgáltatást, illetve ügyeleti rendszert biztosítsanak. Így jött létre a kardiológián és a neurológián is az ügyeleti vonal.
Az utóbbi évek során a legnagyobb hangsúlyt az újszülött osztály fejlesztésére helyezték, mind a szükséges felszerelés, mind a személyzet bővítése tekintetében. Ennek oka, hogy a magasabb szintű besoroláshoz a szülészet-nőgyógyászat és az újszülött osztály számára különösen szigorú kritériumoknak kell eleget tenniük.
A folyamat utolsó és legkritikusabb pontja az oktatás és kutatás biztosításának szintje volt, ugyanis elvárás, hogy az intézménynek ebben is részt kell vennie. A megoldást az jelentette, hogy a nem orvosi egyetemi központokban működő kórházak számára is lehetővé tették, hogy rezidenseket fogadjanak, ezzel pedig a képzés feltétele is teljesült. Jelen pillanatban 28 szakterületen fogadják a rezidenseket - a kezdeti 19-cel szemben -, csak tavaly 271 rezidensorvos dolgozott a csíkszeredai kórházban.
"Két éve a kórházunk kiemelt célja, hogy szakmai színvonalunkat folyamatosan emeljük, és ezért munkatársainkat rendszeresen továbbképzésekre küldjük. Az osztályainkban csapatban dolgoznak az emberek, és mindenkinek biztosítanunk kell a fejlődés lehetőségét" - fogalmazott a kórházmenedzser. Az egészségügyi intézmények folyamatosan fejlődnek, ezért a csíkszeredai kórház számára is elengedhetetlen, hogy lépést tartson ezzel a fejlődéssel. Emlékeztetett arra, hogy 2018-ban egy jelentős impulzust kaptak, amikor az intézmény az egészségügyi világnap alkalmából a legmagasabb állami kitüntetés egyikét vehette át: az egészségügyi érdemrend parancsnoki fokozatát.
Konrád Judit hangsúlyozta, hogy az intervencionális kardiológiai központ és a stroke-központ megnyitása a közelmúlt legnagyobb mérföldkövei közé tartozik. Az előbbi intézmény célja a szívrohamon átesett betegek szakszerű kezelése, míg a jövőbeni tervek között szerepel egy új angiográf beszerzése, amely lehetővé tenné a trombektómiás beavatkozások elvégzését is. A stroke-központ akkreditálásához hosszú évek kitartó munkája vezetett, és a trombolízis bevezetésével a csíkszeredai kórház a nemzeti szinten is kiemelkedő helyet foglal el.
Fontos a visszajelzés, ez dönti el, hogy merre tovább
Dr. Adrian Dobrică, a kutatás-fejlesztési igazgató, felidézte, hogy amikor a kettes besorolás elérését kitűzték célul, a kórházban sem az ehhez szükséges tanfolyamok, sem pedig a megfelelő eszközök nem álltak rendelkezésre. A szakmai kapcsolatok hiánya is megnehezítette a helyzetüket. Ahogy fogalmazott: "igazi maratoni futás volt" a cél elérése, és nem volt kizárva, hogy félúton meg kell állniuk.
Az átalakulásnak megvoltak a maga költségei: beruházásokra volt szükség, amelyek a kis összegektől egészen a milliós tételig terjedtek, később pedig több tízmillió lejes kiadásokat is maguk után vonzottak. A szakember emlékei szerint, amikor 2010-ben Csíkszeredába érkezett, körülbelül 60 orvos dolgozott a kórházban, a szakembergárda elégtelen volt, és kevesebb osztály működött, a politikai támogatás pedig szintén csekély volt. Mostanra viszont a helyzet drámaian megváltozott: körülbelül 180 orvos tevékenykedik az intézményben, ami azt jelenti, hogy a létszám az elmúlt másfél évtizedben megháromszorozódott, és folyamatosan érkeznek új szakemberek. A szakember hangsúlyozta, hogy az, hogy annyi szakember csatlakozott a csapathoz, lehetőséget ad arra, hogy a kórház céljait ne hagyják veszni, ezért támogatta a kutatások elvégzését is az intézmény keretein belül.
A kutatási igazgató hangsúlyozta, hogy a kórház fejlődése a csapatmunkának köszönhető, és teljes mértékben megérdemlik ezt az elismerést, mivel minden tekintetben megfelelnek az előírt kompetenciáknak. Kérdésünkre válaszolva kiemelte, hogy a környező térségekből és megyékből, tehát a kórház által ellátott régión kívülről is sok páciens érkezik ide kezelésre, amivel túlteljesítik a kettes besorolásra vonatkozó kritériumokat.
A feltételek között szerepelt többek között az idegsebészeti osztály és -ügyelet, az érsebészeti osztály, valamint egy saját, korszerűen felszerelt laboratórium. Emellett fontos szerepet kapott az imagisztikai részleg (CT, MRI, mammográfia, ekográfia) létrehozása és fejlesztése is. Az intézmény folyamatosan bővíti kapcsolatrendszerét, nem csupán Romániában, hanem Magyarországon és a Moldovai Köztársaság területén is. A Csíkszeredában végzett rezidensek sikeresen teljesítik vizsgáikat, ami hozzájárul a kórház hírnevének növeléséhez, amely már Székelyföld határain túl is elismert.
A kórházakkal kapcsolatos vélemények gyakran megoszlanak, hiszen mindig akadnak elégedetlen páciensek is. Azonban, ha alaposan megvizsgáljuk az elégedettségi és elégedetlenségi visszajelzéseket, azt láthatjuk, hogy az intézmény elismerést érdemel. Nem kívánom elítélni az elégedetleneket; sőt, az ő visszajelzéseik elengedhetetlenek a fejlődéshez. Ha csupán pozitív értékeléseket kapnánk, miközben a valós problémák, mint egy baleset a rendelőben, figyelmen kívül maradnak, az aggasztó lenne. Az intézményen belüli kommunikáción, valamint a külső világ felé irányuló kapcsolattartáson még van mit javítanunk: fontos, hogy empatikusabbak legyünk és jobban megértsük a páciensek igényeit. Az elégedetlenek aránya mindössze 10-15 százalék, ami kedvező eredménynek számít, hiszen vannak olyan kórházak az országban, ahol ez az arány éppen fordított. A kutatási igazgató hangsúlyozta, hogy a kórházi munkához fegyelem és empátia szükséges.
Az elmúlt esztendő tapasztalatait összegző nyilatkozatában kiemelte, hogy a csapat számos, a korábbi évekhez képest jóval összetettebb és kihívásokkal teli helyzetekkel szembesült. A munkafolyamatok jelentős költségeket generáltak, és a kórház épülete is látványos bővítésen ment keresztül. Emellett arra is törekedtek, hogy megerősítsék a már meglévő intézményi kapcsolatokat, miközben új együttműködéseket is kialakítottak. Hozzátette, hogy a kórház következő lépése az oktatási struktúra kidolgozása, amely többek között a marosvásárhelyi orvosi egyetemmel való együttműködés keretében valósul meg.
A kórházfejlesztés idén és tavaly a számok tükrében
A kórház kommunikációs és közkapcsolati osztályától kérdeztük meg a pénzügyi helyzetét, és megtudtuk, hogy az intézmény idei költségvetése 344 211 200 lej. Ennek a keretnek a megoszlása a következőképpen alakul: 54,79% bérköltség, 25,53% működési költség, 11,47% európai uniós támogatások, míg a fennmaradó 8,21% beruházásra kerül. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly a kórház kisebb keretből gazdálkodott, összesen 289 739 700 lejt, ennek 60%-át pedig bérköltségekre fordították.
A beruházásokra szánt összegek terén rendkívüli észlelhető a változás: míg tavaly a források csupán 15,62 millió lejt tettek ki saját finanszírozásból, addig idén a rendelkezésre álló összeg már 28,25 millió lejre emelkedett. Ebből 64,91 százalékot saját forrásból, 33,05 százalékot az egészségügyi minisztériumtól kapott támogatásként, míg csupán 2,03 százalékot a Hargita Megyei Tanácstól nyújtott hozzájárulásként használnak fel.
Folyamatban lévő uniós pályázatok révén a patológiai-anatómiai laboratórium infrastruktúrájának fejlesztésébe fektetnek a daganatos megbetegedések diagnosztizálásának céljából. A projekt teljes értéke 9,32 millió lej, ebből a kórház 9,16 millió lejt, míg a megyei önkormányzat 156 285,57 lejt finanszíroz. Az onkológiai osztály infrastruktúrájának fejlesztését is uniós pályázatból finanszírozzák, erre 24,87 millió lejt szánnak, amiből a kórház a pályázaton keresztül 24,50 millió lejt, míg a megyei tanács önrészként 374 598,67 lejt áll. A mikrobiológiai laboratórium infrastruktúráját 2,02 millió lejből korszerűsítik, ebből 23 800 lejt a megyei tanács fizet. Az önkormányzat minden esetben a pályázat két százalékos önrészét finanszírozza. Az egyészségügyi intézmény intenzív terápiás osztályán használt informatikai rendszer fejlesztésére 5,5 millió lejes pályázatot nyertek meg, ebből 1,19 millió lejt a megyei tanács finanszíroz önrészként.
A korábban említett intervencionális kardiológiai labor megvalósításának összköltsége 12,14 millió lej volt. Ebből a Mens Sana Alapítvány 9 652 000 lejt biztosított, míg a fennmaradó összeget a kórház saját költségvetéséből állta. A labor havi működési költsége átlagosan 300 000 lej, amely nem foglalja magában a személyi kiadásokat.
A stroke-központ esetében a költségek nem kerülnek elkülönített nyilvántartásra, hanem a neurológiai osztály teljes költségvetésének szerves részét képezik. A stroke központ megalapítása saját források és adományok felhasználásával valósult meg.
A kommunikációs osztály tájékoztatásának köszönhetően megtudhattuk, hogy a kórházban 2024-ben hét új orvos csatlakozik a csapathoz, míg idén eddig már 19 szakember érkezett. Ezzel szemben tavaly hat, idén pedig mindössze egy orvos döntött úgy, hogy elhagyja az intézményt. A rezidens orvosi képzések tekintetében tavaly 271 program zajlott, míg idén eddig 67 képzés valósult meg. Érdemes megemlíteni, hogy a személyzet létszámát jelentősen befolyásolja a 2023 óta érvényben lévő országos szintű alkalmazási korlátozás.
