A vasi iskola humán munkaközössége úgy véli, hogy az idei magyar érettségi igazán diákbarát és teljesíthető volt.
A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli vizsgája összesen 240 percet ölelt fel. A vizsgázóknak két különböző feladatlapot kellett megoldaniuk: az első feladatra 90 perc, míg a másodikra 150 perc állt rendelkezésükre. Póhrné Horváth Andrea, az Oladi Technikum magyar nyelv és irodalom-német szakos tanára, a humán munkaközösség véleményét osztotta meg az érettségi feladatokkal kapcsolatban.
A magyarérettségin az I. feladatlap egy szövegértési-nyelvi és egy irodalmi feladatsort tartalmazott. Előbbiben nevekről szóló szöveget kaptak a diákok. Az irodalmi feladatlap pedig a tanulmányok alatt megszerzett irodalmi tájékozottságot mérte.
A szövegértési feladat világosan érthető, a mindennapi életből merített, diákok számára kedvező, aktuális tartalommal bír, és terjedelme is könnyen kezelhető. Klasszikus feladattípusokat kapcsoltak hozzá, amelyek segítettek a megértésben. A szöveg természeténél fogva inkább a logikai gondolkodást tesztelte, míg a nyelvtani ismereteket csak érintőlegesen mérte. Az irodalmi feladatlapot túlnyomórészt a törzsanyag alapján állították össze: a korstílusokra, műfajokra és alapfogalmakra összpontosítottak, emellett jól ismert klasszikus memoritereket is tartalmazott, amelyek megoldása szintén viszonylag egyszerű volt. A legutolsó, dominós feladat újdonságnak számított az őszi érettségiben. Ez a feladat is a logikai készségekre épít, így egyes diákok számára könnyebbséget, míg másoknak nehézséget okozhatott.
Érettségi magyarból: a II. feladatlap
A dolgozatokat a felügyelő tanár 90 perc elteltével összegyűjtötte. Ezt követően a diákok megkapták a II. feladatlapot, amely egy műértelmező szöveg megírását igényelte tőlük. A vizsgázóknak lehetőségük nyílt választani, hogy egy mű részletes értelmezését vagy egy témakifejtő esszét írjanak.
A közelmúltban zajló érettségi vizsgák során az írásbelin az Örkény István novellájának, a „Meddig él egy fa?” című műnek a feldolgozása kapott helyet, amire a diákok többsége örömmel reagált. Örkény a 12. osztályos kötelező olvasmányok közé tartozik, így a felkészülés során sokan mélyebb ismereteket szerezhettek róla. Amennyiben a diákok fel tudták idézni a novellában tanultakat, a megadott elemzési keretek széles spektrumot kínáltak az értelmezéshez. A második, választható feladat a történelmi események irodalmi feldolgozásáról szólt, ami már egy összetettebb, magasabb szintű irodalmi tudást igényelt. A tehetséges, irodalom iránt elkötelezett diákok valószínűleg több kreatív lehetőséget láttak a feladatban. Összességében a feladatsor megoldható volt; a szövegértés és a novellaelemzés érthető és kedvező volt a diákok számára. A folyamatosan készülő tanulók pedig sikeresen teljesíthették a követelményeket – érkezett a visszajelzés.
