Az infláció ellenszere? Soha nem látott sebességgel lépett a kormány az ármaximálás bevezetésére, ahogyan azt most tervezi.
A legfrissebb inflációs statisztikák aggasztó képet festenek: vajon szükség lesz beavatkozásra? A Központi Statisztikai Hivatal keddi jelentése szerint a januári fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, és mindössze egy hónap alatt 1,5 százalékos növekedést mutattak. Az élelmiszerek ára 6 százalékkal nőtt, míg a szolgáltatások esetében a drágulás mértéke elérte a 8,5 százalékot. További részletek következnek.
Az Economx kormányzati forrásokból származó információi alapján egyre sürgetőbbé válik a sokak által feszítő kérdés, és várhatóan rövid időn belül kiderül, milyen árkontrolláló lépésekre készülnek a döntéshozók.
A mai kormányülésen lehetőség nyílhat arra, hogy döntést hozzanak a miniszteri szinten már előzetesen felvetett árstopokról, illetve egy újfajta árszabályozás visszaállításáról. Az árak esetleges befagyasztásáról várhatóan a következő kormányinfón adnak tájékoztatást. Információink szerint egy alternatív megoldás kerülhet napirendre, amely az alapvető élelmiszerek árainak kezelésére fókuszál.
Példaként előzetesen arról értesültünk, hogy az egyes élelmiszerekre alkalmazott árrés maximált mértékének meghatározása, vagy az átadási árakra vonatkozó fogyasztói árképzés egyéb korlátozásai kerülhetnek terítékre. Vagyis
A kereskedőknek érdemes figyelniük az újra megjelenő intézkedésekre, és alaposan felkészülniük rájuk.
Lapunk kérdéseket intézett a Kormányzati Tájékoztatási Központhoz az újabb árstop várható bevezetésével kapcsolatban, de eddig még nem érkezett válasz. Érdeklődésünkre, hogy valóban sor kerül-e az intézkedésre, és ha igen, milyen formában, sajnos nem kaptunk információt.
Nagy Márton kifejezéseiből egyértelműen kiérződik a kormányzati beavatkozás iránti vágy. A nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy...
"A kormány minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál arra, hogy megóvja a családokat."
A Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) irányító miniszter szerint a kabinet "szükség esetén minden rendelkezésre álló eszközzel azonnal beavatkozik annak érdekében, hogy az élelmiszerárakat kontroll alatt tartsa". Nagy már tárgyalt is az üzletláncokkal és más érintettekkel arról, hogy ez így nincs rendjén. Sőt, maga a tárcavezető tette fel a konkrét kérdést közösségi oldalán: "Jöhetnek újra az árstopok? Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk!" - ígérte az NGM vezetője.
Az infláció gyorsulásával összhangban lapunknak egy modern szakszervezet arra mutatott rá, hogy egy állami árfigyelő "kartellhivatal" felállítása lenne kívánatos. Különösen a bértárgyalások fénytörésében tartják ezt fontosnak, mivel nem mindegy, mekkora lesz a fizetések tényleges vásárlóereje. Bár az árstop újbóli bevezetését élből nem vetik el, mindenesetre azt javasolják, hogy a tisztességtelen áremelésekkel szemben a kormány vegye fontolóra egy, a teljes élelmiszerláncot ellenőrző központ életre hívását.
Az Economx elemzői egyöntetű véleménye szerint az ársapka bevezetése nem a legjobb megoldás, és inkább a forint erősödésére lenne szükség. Úgy vélik, hogy sem a közép-, sem a hosszú távú megoldások között nem szerepel az ársapka, mivel az nem képes orvosolni az élelmiszerek drágulásának problémáját. Ha a jövő hónapokban továbbra is magas marad az átárazás, az újra felerősítheti az inflációt. Továbbá hangsúlyozták, hogy az ársapka kettős hatást gyakorol: míg a meghatározott termékeknél valóban tapasztalható árcsökkenés, a kereskedők más termékek áremelkedésével próbálják kompenzálni a veszteségeiket, amit a fogyasztók nem éreznek előnyösnek.
Akadtak olyan vélemények is, amelyek a meglepő inflációs számokat elemezve azt a következtetést vonták le, hogy mivel január hónapban a infláció általában magasabb, várhatóan a következő hónapokban mérséklődni fog az árak emelkedésének üteme.
Egy pillanatra tekintsünk vissza a korábbi árstop intézményére, illetőleg hogy milyen hatással jártak a hatósági árakat előíró szabályok a magyar gazdaság színterén!
A célkitűzés az volt, hogy a megemelt árak megfékezésére tett lépések csökkentsék, vagy legalábbis mérsékeljék az inflációt, fokozatosan bővítve a termékek körét, amelyekre ez a hatás kiterjed.
Ez a vágy hosszú időn keresztül valóra vált.
Amikor utóbbi árszabályozási eszközt is kivezették, akkor fokozatosan drágulni kezdtek az alaptermékek az érintett élelmiszerláncok kínálatában, hiába enyhült 1 százalékra az élelmiszer-infláció éves alapon az azt megelőző időszakban.
Ezt követően a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) különös figyelmet szentelt az élelmiszerek árának hazai változásaira.
Érdemes kiemelni, hogy a mai napig érvényben van a kormány egy olyan intézkedése, amely az online árfigyelő rendszert érinti. Ez a rendszer a Gazdasági Versenyhivatalhoz kapcsolódó adatbázison alapul, és lehetőséget biztosít arra, hogy az érdeklődők könnyedén összehasonlítsák különböző szupermarketek kínálatát az árak tükrében. Az NGM januári bejelentése szerint idén 100 új termékkel bővül az online árfigyelőben elérhető termékek listája, ezt pedig az élelmiszerárak jelenlegi alakulásával indokolták.
A jelenlegi, átmenetinek beharangozott inflációs helyzet kapcsán alaposan körüljártuk, hogy a leginkább érintett termékek milyen árakon kaphatók a nagyobb kereskedelmi láncoknál. Emellett a KSH statisztikái alapján összehasonlítottuk, hogy ezek a termékek átlagosan mennyibe kerültek 2024-ben.
Érdemes megemlíteni, hogy a 27%-os áfakulcs csökkentése már régóta a politikai párbeszéd középpontjában áll. Jelenleg azonban nem világos, hogy a kormány tervez-e további csökkentést az állami bevételeket biztosító áfa terén, különösen a mostani helyzet tükrében. Az Orbán Viktor irányítása alatt álló kabinet eddig nem helyezte a hangsúlyt az adócsökkentésre, így ennek jövője továbbra is kérdéses.
Az áfaterhek hazánkban nem egységesek, és jelenleg három kedvezményes kulcsot alkalmaznak. Az 5% és 18% mellett a 0%-os áfa is megtalálható, amely kizárólag a napilapok árusítására vonatkozik. Számos alapvető élelmiszer, mint például a baromfi- és sertéshús, a tej, a tojás és a hal, már most is 5%-os adókulccsal van sújtva. Ezzel szemben a tej- és gabonatermékek esetében 18%-os adótartalom érvényesül.
Szakértők szerint, ha az áfabevétel csökken, miközben a fogyasztás nem mutat növekedést, akkor jelentős bevételkiesés várható a költségvetés terén.
Bár az árstop bevezetése hallatán a szabadpiac hívei aligha érezhetik magukat felhőtlenül boldognak,
nemzetközi viszonylatban sem példa nélküliek az árszabályozási lépések.
A régió helyzetét szemügyre véve, érdemes kiemelni a legutóbbi időszakban bevezetett árkorlátozásokat, amelyek déli szomszédainkat érintik. A horvát kormány nemrégiben döntött a hatósági árszabás alkalmazása mellett, miután a fogyasztási statisztikák aggasztó eredményeket produkáltak: a kiskereskedelmi forgalom drámai mértékben, a felére csökkent egy bojkott következtében. Múlt pénteken lépett életbe az a rendelet, amely rendkívüli árintézkedéseket vezetett be, és hetven különböző termék esetében állapított meg árstopot Horvátország területén.
Tavaly szeptemberben Szerbia úgy döntött, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő emberek életkörülményeinek javítása érdekében ideiglenesen 700 termék árát csökkenti. Ezt követően Bosznia-Hercegovinában is bojkottálásra szólították fel a nagy élelmiszerláncokat, ami a szerb példát követte. A horvátok sikerén inspirálódva, a montenegróiak is úgy határoztak, hogy csatlakoznak ehhez a kezdeményezéshez.
2023 októberében a fogyasztóvédelmi szervezetek már aktívan felléptek: Németországban, a csökkenő infláció ellenére, az élelmiszerek árának drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében konkrét állami intézkedéseket javasoltak. Ezek között szerepelt az árrések szigorú ellenőrzése, valamint a kiskereskedők kötelezése, hogy áraikat online is közzétegyék. A német kormány piaci beavatkozásának szükségességét az árak meredek emelkedése indokolta. Az előrejelzések szerint várható, hogy az Európai Unió szintjén egységes módszereket vezetnek be, amelyek lehetővé teszik az árak nyomon követését minden kereskedő és gyártó esetében a belső piacon.
Mindenképpen elmondható, hogy a kormány nem éppen a legideálisabb helyzetben van, legyen szó akár a legújabb magyar makrogazdasági mutatókról, akár az egyének inflációs tapasztalatairól. Akármilyen döntést is hoznak az árstop kapcsán, rengeteg feladat vár rájuk az inflációval folytatott küzdelem terén.
