Az azerbajdzsáni kormány felszólította a BBC-t, hogy szüntesse meg bakui irodájának működését.
A brit állami tulajdonú műsorszolgáltató a sajtószabadság megcsorbításaként értékeli ezt a lépést. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, korábban kifejtette, hogy Ilham Aliyev azeri elnöktől sok hasznos tapasztalatot szerzett arról, hogyan érdemes navigálni egy összetett nemzetközi környezetben az ország irányítása során.
Az azerbajdzsáni kormány elrendelte a BBC bakui irodájának működésének megszüntetését. Ezt a BBC hivatalosan is megerősítette, miután az azerbajdzsáni külügyminisztérium szóbeli utasítást adott a helyi tevékenység felfüggesztésére. A BBC szóvivője kifejezte mély aggodalmát a sajtószabadságot érintő korlátozó intézkedések miatt, amelyek hátráltathatják az újságírók munkáját Azerbajdzsán területén.
Azerbajdzsán állami irányítású sajtóorgánumai beszámoltak az eseményekről, de konkrét indoklást nem nyújtottak a BBC azerbajdzsáni alkalmazottainak számának csökkentésére vonatkozó döntés hátteréről. Az azerbajdzsáni külügyminisztérium nem válaszolt a BBC kérdésére, amelyben a kormány döntésének kommentálását kérték. A műsorszolgáltató csupán szóbeli értesítést kapott, írásos tájékoztatást viszont nem. Érdekes módon, annak ellenére, hogy az irodát bezárják, a BBC továbbra is elérhető marad Azerbajdzsán területén.
A BBC azerbajdzsáni szolgáltatása 1994 óta van jelen, kezdetben rádiós formában, majd fokozatosan áttért az online közvetítésre. 2011-ben azonban kénytelenek voltak felfüggeszteni a rádióadásaikat, mivel az azeri kormány megtiltotta a külföldi rádióállomások FM-hullámokon való sugárzását. Azóta a BBC jelentős mértékben bővítette az online tevékenységét Azerbajdzsánban, és sikerült egy széles közönséget elérnie a hivatalos weboldalán, valamint a közösségi média csatornáin. Jelenleg a BBC azerbajdzsáni olvasóinak száma heti egymillióra rúg, és ez a szám folyamatosan emelkedik.
Kárász Róbert, a Duna Médiaszolgáltató neves képviselője, hivatalosan is aláírta a hírcsereszerződést az azeri hírügynökséggel, ezzel új lehetőségeket teremtve a két fél közötti információáramlásban.
Tavaly novemberben a Népszava beszámolt a COP 29 klímacsúcsról, amely Azerbajdzsánban került megrendezésre. Ezen az eseményen Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy "Ilham Aliyev azeri elnöktől sokat tanult arról, hogyan lehet egy országot vezetni a bonyolult nemzetközi környezetben". Ezt a kijelentést követően azonban érdemes megemlíteni Gubad Ibadoghlu, az elismert közgazdász sorsát, akinek kutatási területe az olaj- és földgázbevételek, valamint a korrupció összefüggései voltak. Ibadoghlut másfél éve, vádemelés nélkül tartják börtönben, ahol bántalmazták, és csak nemzetközi nyomásra engedték házi őrizetbe. Orvosi ellátását, romló egészségi állapota ellenére, nem biztosították számára. Tavaly az Európai Parlament Szaharov-díjra jelölte őt, elismerve ezzel a szólásszabadságért folytatott küzdelmét.
Politikai foglyok a klímacsúcs fényében: Orbán Viktor üdvözölte az azeri elnököt a Hegyi-Karabah elleni katonai fellépés apropóján.
