Az új szelfikirály nem feltétlenül a legjobb vezető - tapasztalatainkat az MCC Vezetői Konferenciáján osztjuk meg.

Szerinte az MCC vezetőképzőjének alapja lényegében éppen ebben rejlik.

Mark Khater, az MCC Vezetőképző Akadémiájának kiemelkedő akadémiai mentora, elkötelezte magát amellett, hogy a kiváló vezetők számára elengedhetetlen a folyamatos tanulás és fejlődés. Véleménye szerint egy igazán jó vezető nemcsak irányít, hanem inspirál is, képes a csapata tagjainak erősségeit kiaknázni, valamint egy támogató és együttműködő légkört teremt. Az ő filozófiája alapján a vezetés nem csupán a döntések meghozataláról szól, hanem arról is, hogy mély empátiával és megértéssel közelítsenek az emberekhez, és segítsenek nekik elérni a közös célokat.

Kitért a mesterséges intelligencia (MI) szerepére is, és hangsúlyozta:

Szerinte az emberi döntéseket és ítélőképességet nem tudja pótolni a gép, ahogy a generációk között sem tudja megképezni a szükséges hidat, illetve a kellő kulturális alapértékeket sem tudja megőrizni.

Úgy véli, hogy egy igazán jó vezető rendelkezik egy belső morális iránytűvel és erős integritással, amelyek lehetővé teszik számára, hogy a legnehezebb viharok idején is irányt mutasson. Emellett feladata, hogy a legénységét inspirálja, bizalmat ébresszen bennük, és bátorítsa őket arra, hogy merjenek vele együtt hajózni, biztosítva ezzel, hogy közösen elérjék a céljaikat és biztonságosan partot érjenek.

Csepregi Gábor, az MCC Vezetőképző Akadémiájának vezető mentora, hangsúlyozta, hogy bizonyos helyzetekben nem árt elengedni a válságkezelési kézikönyveket, és inkább az intuícióinkra támaszkodni.

Szerinte fontos "valóságpróba" az, amikor ellenállásba ütközünk, mert ez teszi próbára a képességeinket, az erre adott válaszaink pedig megmutatják, ki, mennyire jó vezető.

Szerinte a sikeres vezető egyeztet, sosem veszíti szem elől a saját értékeit és célját, türelmes marad, képes várni, jó humora van, józan paraszti ésszel, gyakorlatiasan cselekszik és a váratlan helyzetek mellett arra is készen áll, hogy megoldások is érkezhetnek váratlanul.

De azt is gondolja, hogy nem árt, ha az embernek egy kis szerencse is kedvez.

Az alcímben megfogalmazott kérdés körüljárása érdekében egy izgalmas kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelynek résztvevői között találhattuk Erdei Katalint, a Richter Gedeon Nyrt. HR és műszaki igazgatóját; Daniel Dan-t, a bécsi Modul Egyetem adjunktusát; Szolnoki Szabolcsot, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkárát; valamint Mark Khater-t. A beszélgetés során a résztvevők különböző nézőpontokból közelítették meg a téma lényegét, gazdagítva ezzel a diskurzust.

Szolnoki Szabolcstól megtudhattuk, hogy a magyar törvényhozás ma tárgyalja, illetve ma fog szavazni a hazai MI-törvény utolsó részleteiről. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a magyar állam számára is nagyon fontos lesz, hogy minél több, a mesterséges intelligenciával bánni tudó szakembert alkalmazzon, így az, hogy országosan egymillió embert szeretnének ilyen irányban tovább képezni, ebből a szempontból is fontos.

Hangsúlyozta, hogy az MI kormánybiztos intenzíven dolgozik azon, hogy bevezessék az MI-t az oktatásban és a KRÉTA rendszerben is.

Szerinte a mesterséges intelligencia jelentős hatással lesz a munkaerőpiacra, de nem fogja elvenni az emberek munkáját. Ugyanakkor a hozzá nem értő egyének könnyebben hátrányos helyzetbe kerülhetnek a versenyben. Az MI gyakorlati alkalmazásánál felhívta a figyelmet arra is, hogy az általa generált adatok ellenőrzés nélkül nem használhatók, mivel a felülvizsgálatuk gyakran több időt igényel, mint a hagyományos emberi munka átvizsgálása. Így tehát sok esetben nem biztos, hogy a folyamatok egyszerűsödnek.

Mark Khater rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia kifejezés használata gyakran felületes, és sokan nem igazán értik, miről van szó. Véleménye szerint a jelenlegi állapotában létező mesterséges intelligencia csupán egy fejlett nyelvi modell, ami nem érdemli meg az "intelligencia" jelzőt.

Rámutatott, hogy az MI körül keletkező felhajtás sok esetben mesterséges, és maga a munkaerőpiac sincs igazán tisztában azzal, mit is jelent a fogalom.

A jövő lehetőségeit egy olyan stratégiai egyvelegben látja, amely a gépi intelligencia és az emberi képességek szoros együttműködésén alapul. Emellett hangsúlyozta, hogy óvatosan kell bánnunk a mesterséges intelligencia személyre szabásával; nem szabad túlzottan megbíznunk benne, és az általa létrehozott tartalmakat mindig szakértőknek kell felülvizsgálniuk.

Daniel Dan a múlt századi írni és olvasni tudás alapkészségeihez hasonlította az MI-használat elsajátítását, amit akár az óvodában is megszerezhetnek a digitális bennszülött generációk.

Szerinte a mesterséges intelligenciát inkább egy támogató eszközként kellene felfogni, nem pedig mint valami fenyegetést. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy nem szabad kritikátlanul elfogadni mindazt, amit a gépek mondanak, és hogy óvatosan kell bánnunk azzal a hajlammal, hogy túlzottan emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel őket.

Erdélyi Katalin kiemelte a kritikai gondolkodás és az elemzőkészség elengedhetetlen szerepét abban, hogy képesek legyünk megkülönböztetni a hasznos információt a lényegtelen adatoktól. Emellett hangsúlyozta, hogy a megfelelő mesterséges intelligencia ismeretek jelenleg hiánycikknek számítanak a magyar munkaerőpiacon.

Kiemelte, hogy az adatokra épülő döntéshozatal, narratívák kialakítása és a döntések előkészítése a jövő kulcsfontosságú elemeivé válnak. Ebből fakadóan elengedhetetlen, hogy mind az állami, mind a vállalati szektorban folyamatosan támogassák a tanulás folyamatát, és biztosítsák a szakmai továbbképzési lehetőségeket.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lehet kizárólag az adatokra támaszkodnunk, és nem szabad, hogy ezek határozzák meg a döntéseinket. Az MI-t sem szabad arra használni, hogy helyettesítse a készségek elsajátításának természetes folyamatát.

Erdélyi Katalin rávilágított arra, hogy a technológia rohamos fejlődése és a gyors alkalmazkodás kényszere milyen feszültségeket generálhat a munkahelyeken. Szerinte érdemes lenne megfontolni életkori kvóták bevezetését a vállalatoknál, hogy a fiatalabb és idősebb generációk közötti kompetenciaeltéréseket kezelni tudják. Mark Khater viszont ezzel szemben arra figyelmeztetett, hogy ez a megközelítés versenyhátrányt okozhat a nyugati országok számára Kínával és Indiával szemben, ahol ilyen megfontolások nincsenek, és a munkaerőpiac sokkal rugalmasabb.

Daniel Dan az MI-ügynökök és -botok felelősségéről beszélgetett, kiemelve, hogy több országban már léteznek jogi precedensek, amelyek szerint bizonyos cégeknek el kell viselniük az ilyen rendszerek által hozott hibás üzleti döntések következményeit, így a velük járó anyagi veszteségeket is.

Az MI technológia fejlődésének megítélése kapcsán a résztvevők többsége egyetértett abban, hogy olyan esemény tanúi vagyunk, amely alapjaiban változtatja meg a világot. Azonban a fejlődés ütemével és mértékével kapcsolatban különböző nézőpontok merültek fel: voltak, akik óvatosabb megközelítést képviseltek, míg mások radikálisabb álláspontot foglaltak el. Daniel Dan határozottan forradalmi jelenségként jellemezte a körülöttünk zajló eseményeket, hangsúlyozva, hogy ezek nemcsak "könnyet és fájdalmat" hoznak, hanem alapvetően felborítják a meglévő rendszerek működését is.

Erdélyi Katalin szerint annyiban tekinthető annak a technikai fejlődés, hogy főleg a kevés hozzáadott értékkel járó irodai munkások félnek tőle, hogy elveszítik miatta az állásukat, a szakemberek pedig nem merik magabiztosan használni, mert félnek tőle, hogy valami kárt csinálnak, mert rossz információkat visznek be a rendszerekbe.

Mark Khater véleménye szerint a forradalom hagyományosan káoszhoz és felforduláshoz vezet, de a jelenlegi helyzetben ez nem észlelhető, mivel az átalakulás nagyrészt irányított és szervezett keretek között zajlik. Az MI, amely bár felforgató és tanulásra képes technológia, egy megfontoltabb átalakulás irányába terelheti a folyamatokat, még az eddig tapasztaltakhoz képest is. Khater abban bízik, hogy a jelenlegi változások nem fognak valódi forradalommá fajulni, mivel az ilyen események a múlt tapasztalatai alapján rendkívül pusztító következményekkel járhatnak.