Ami a gazdák kezébe nem kerül, az Brüsszel falai között ragad.
A gazdák véleménye szerint az elvárások túlságosan összetettek, és a bejelentési, valamint ellenőrzési folyamatok technikai háttere sem működik gördülékenyen. Ez a helyzet akkor is fennállhat, ha a tevékenységek egyébként megfelelnek a szabályoknak.
Mint ahogy már említettük, sok hazai növénytermesztő vagy egyáltalán nem, vagy csak részben részesül az agroökológiai program (AÖP) keretében elérhető uniós támogatásokból. Ez a helyzet jelentős anyagi terhet ró rájuk, különösen az elmúlt évek során átélt nehézségek fényében.
Az elutasító határozatok körüli viták egyre inkább felerősödnek, mivel az érintettek szakmaiatlannak ítélik meg azokat. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint a hazai támogatási rendszer feltételei nem megfelelőek. Az elvárások túlságosan összetettek, ráadásul a bejelentési és ellenőrzési folyamatok technikai háttere sem működik zökkenőmentesen.
Közben a legfontosabb szakembereket váratlanul elbocsátották az Agrárminisztériumból, hivatalos indoklás nélkül. Orbán Viktor kormánybiztost jelölt ki az agrártámogatások gyorsabb lebonyolításának érdekében. Információk szerint a szakemberek leváltásának hátterében is ez a lépés áll.
Az üggyel kapcsolatban több kérdést is feltettünk az Agrárminisztériumnak, valamint az agrártámogatásokat biztosító EU irányító szervének is, választ azonban csak utóbbi helyről kaptunk. E szerint uniós összehasonlításban egyáltalán nem lassú a gazdák hazai kifizetése, sőt!
Az Európai Unió és a tagállamok támogatásokat biztosítanak a gazdálkodóknak és más kedvezményezetteknek a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében. Ezeket utólag téríti meg az Európai Bizottság a tagállam részére. Hazánk esetében ezt azt jelenti, hogy a Magyar Államkincstár, mint magyar kifizető ügynökség által készített havi és negyedéves kifizetés-bevallások alapján történik az utalás - olvasható az Európai Bizottság lapunkhoz eljuttatott válaszában.
A szöveg alapján világossá válik, hogy azok a támogatások, amelyeket a magyar támogatási hatóság nem hagy jóvá a helyi gazdák számára, a magyar állam számára sem kerülnek kifizetésre. Ezzel szemben az Európai Bizottság folyamatosan biztosítja Magyarország számára a KAP keretén belül a bejelentett költségek megtérítését, hiszen a kifizetéseket sem felfüggesztették, sem nem korlátozták.
Magyarország 2023-2027-re kidolgozott KAP Stratégiai Terve alapján a 2024-es évre tervezett közvetlen támogatások összege 1,3 milliárd euróra (525 milliárd forintra) rúg. Ebből a jelentős összegből a kedvezményezettek már 2025 április végéig a kifizetések 94 százalékát megkapták.
A nemzeti stratégiai terv vidékfejlesztésre 3,1 milliárd eurót (1250 milliárd forint) különít el az adott időszakra, amelyből 1,6 milliárd euró (646 milliárd forint) az Európai Unió által nyújtott támogatás. Eddig a magyar hatóságok a kedvezményezetteknek a keretösszeg 23 százalékát már kifizették.
Amennyiben a fenti végrehajtási szinteket összehasonlítjuk az EU átlagával, egyértelműen kiderül, hogy Magyarország teljesítménye ezen a téren meghaladja az uniós átlagot – áll a legfrissebb jelentésben, amelyet az Európai Bizottság tett közzé.
A fenti információk tükrében az Európai Bizottság jelenleg arra a következtetésre jutott, hogy
Ha egy gazdálkodó nem kapta meg a jogszabályban előírt határidőn, azaz június 30-ig a számára jogosan járó támogatást, fontos, hogy felvegye a kapcsolatot a KAP nemzeti irányító hatóságával, amely az Agrárminisztériumot és a Magyar Államkincstárt foglalja magába. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a kedvezményezettek emellett kérhetik érdekeik képviseletét a KAP Monitoring Bizottság tagjaitól is, ahol több hazai szakmai szervezet képviselteti magát.
Az EB aláhúzta azt is, hogy folyamatosan nyomon követi a KAP végrehajtását a tagállamokban, beleértve Magyarországot is, és azonnal reagál, valamint kapcsolatba lép a nemzeti hatóságokkal, ha rendszerszintű problémákat észlel a végrehajtás során. Jelenleg nincs tudomása olyan esetekről, amelyekben gazdálkodói csoportok nem kapták meg a számukra jogos támogatást.
Ez azt jelenti, hogy az országban minden jogi keret között és a szabályoknak megfelelően zajlik az élet. Azonban egy másik aspektus a gazdák szempontjából az, hogy mennyire összetett, illetve megvalósítható az AÖP-támogatásokhoz kapcsolódó feltételrendszer. Kérdéses, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges technikai támogatás a követelmények teljesítésének adminisztrációjához és a szükséges ellenőrzések lebonyolításához.
Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a gazdálkodók jól tudják: a támogatások nem automatikusan járnak, hanem azok megítélése a jogszabályokban és a pályázati felhívásokban rögzített feltételek teljesítésén múlik. Ezt a parlamenti Mezőgazdasági Bizottság ellenzéki alelnökének írásos kérdésére adott válaszában emelte ki. A tárcavezető elmondta: "Mondvacsinált indokok" nem léteznek, utalva ezzel arra, hogy a támogatási kérelmek elutasítása nem alapozható hamis érvekre. Továbbá hozzátette, hogy amennyiben a kedvezményezettek kétségbe vonják a támogatás feltételeinek teljesítésére vonatkozó megállapításokat, számukra jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre.
Nagy István válaszában hangsúlyozta, hogy a 2024-es egységes kérelem keretében a magyar termelők az uniós előírások szerint a legmagasabb engedélyezett előleghez juthattak. Október 16. és május 31. között a közvetlen és átmeneti nemzeti támogatásokból összesen 531 milliárd forint kifizetése valósult meg, ami 9 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Ezzel a támogatási keret 97 százaléka már kifizetésre került. A gazdálkodók körében 96 százalék teljes mértékben megkapta a neki járó támogatást, míg 3,6 százalékuk részleges kifizetést kapott. Az uniós szabályozás értelmében a végső kifizetések 95 százalékának június 30-ig meg kell történnie, és Magyarország ezen a téren is túlteljesítette a követelményeket.
Az AÖP-támogatásra viszont - amivel a probléma van - egyáltalán nem tért ki a miniszter válasza. Igaz, arról nem is kérdezte Földi Judit, a Mezőgazdasági Bizottság DK-s alelnöke.