Aki Putyinnal kezet fog, annak a keze nemcsak a politikai hatalom, hanem a tettek súlyát is magába zárja.

„Apuci, kérlek, ne hagyj itt” – a felnőtt fiú kétségbeesetten próbálja védtelen apját az autó mögé húzni, miközben az vérzik. Az orosz megszállás alatt álló otthonukból civilek és házikedvenceik menekülnek, elhagyták a biztonságot nyújtó falakat. Az autót éles tűz alá veszik a megszállók, hosszan és ok nélkül lövik, mintha az emberek élete csupán játék lenne. A tűz végül elhallgat, de a tragédia már bekövetkezett: az apa életét vesztette. Ez a jelenet csupán egy a sok közül Alan Badojev kétórás filmjében, amely a háború első óráiban és heteiben készült, több mint 200 órányi civil felvétel alapján. A film hivatalos premierjére az orosz invázió második évfordulóján került sor, és azóta több mint ötven országban vetítették. Magyarországon is szerepet kapott, az ukrán nagykövetség rendezésében, most pedig a Corvin Moziban is bemutatják a zuglói ukrán kisebbségi önkormányzat és Grexa Liliána, az ukrán kisebbség országgyűlési szószólójának támogatásával.

A vetítésre a 200 hely hamar elfogyott az előzetes regisztráción, de a film a Youtube-on is elérhető:

A film most új dimenziót kap, figyelembe véve azokat a nyilatkozatokat, amelyeket az Egyesült Államok elnöke az elmúlt napokban tett, különösen a legutóbbi amerikai-orosz külügyminiszteri megbeszélések fényében. Donald Trump kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök diktátori jellemvonásokat mutat, és véleménye szerint ő is hozzájárult a háború kirobbanásához.

"Ukrajna elszántságán semmi sem változtat, Trump nyilatkozatai sem. Harcolni fogunk a végsőkig. Meg kell érteni, miért zajlik ez a háború. Ha mi és partnereink, az európai országok gyengeséget mutatnak, akkor Vlagyimir Putyin nem áll meg Ukrajnában" - mondta az ukrán nagykövetségen szervezett beszélgetésen Badojev. A 44 éves rendező - aki a háború előtt főként zenei klipeket forgatott, ukrán mellett sok élvonalbeli orosz és más FÁK-országbeli előadónak - a háború elején az 1+1 csatornánál dolgozva kérte a nézőket, küldjenek felvételeket.

A film 200 órányi, mobiltelefonnal rögzített felvételből áll össze, amelyek az átlagemberek szemszögéből mutatják be a háború valóságát. "A célom az volt, hogy ezekkel a felvételekkel megérthessük, mit is jelent valójában ez a konfliktus. A készítők, akik éppen a történetüket örökítették meg, sokszor nem is tudták, hogy életük legfontosabb pillanatait rögzítik-e" - fogalmazott az alkotó. A film igazi időkapszulaként működik, amely lehetőséget ad arra, hogy visszatekintsünk és lássuk, mit éreztek és mondtak az ukrán emberek a háború első perceiben. Emellett számos családi felvétel is megjelenik, amelyek a boldogabb időkről szólnak: nyaralások, ünneplések, amelyek után alig néhány hónappal, vagy akár hetekkel később a fiatal egyetemista, a családapa vagy a vőlegény már a fronton találja magát. Eközben a gyerekek és feleségek menekülni kényszerülnek, vagy a romos városok pincéiben rejtőznek, rettegve a bombázásoktól.

"A legvéresebb jeleneteket nem is tettem bele, de a felvételeken van sok minden abból, amit az orosz katonák követtek el. Bármilyen hatósági vizsgálathoz át tudom őket adni" - mondta Badojev.

A film nem csupán mozaikdarabokból áll, hanem néhány történetszál teljes ívét is bemutatja. Ilyen például a fiatal nő sorsa, akinek a férje a fronton harcolt. Üzeneteket váltottak, egymásnak küldték szívük gondolatait, ám a férj telefonja egy nap váratlanul elhallgatott. A következő jelenetben a nő kezében egy gyönyörű virágcsokor látható. Ezt a csokrot a férje küldte a hatodik házassági évfordulójukra, de sajnos mire a küldemény megérkezett, ő már nem volt közöttük.

A filmet több mint ötven országban vetítették. A rendező kifejtette, hogy voltak olyan nemzetek, ahol a film bemutatása előtt Ukrajnával szemben kevesebb empátiát tanúsítottak, de a vetítés után a közönség hozzáállása megváltozott. Kiemelte Brazíliát és Spanyolországot, mint példát. Magyarország helyzetét illetően tudatában van a kormány Oroszországgal kapcsolatos politikájának. "Elsősorban a magyaroknak kell kifejteniük véleményüket erről, de természetesen figyelemmel kísérjük a nyilatkozatokat. Örömmel értesültünk róla, hogy Magyarországon is bemutatják a filmet. Ideális lenne, ha Ukrajna, mint európai szomszéd, nagyobb megértésre találna Magyarország részéről, de sajnos a mérleg gyakran Oroszország irányába billen."

Ezek persze lehetnek nagypolitikai szempontok, reálpolitika, gazdasági érdek, de a rendező szerint fontos látni, hogy "Oroszország semmit nem ad csak úgy, az olcsó gázt sem, amellyel végül térdre kényszeríti az országokat. Bármit tesz, az egy terv része, és aki ebben közreműködik, az ennek a tervnek lesz a részese. Putyin testesíti meg mindazt a gonoszt, amely legyilkolt gyerekeket, megerőszakolt nőket, romba döntött városokat hagy maga után."

"Ha valaki kezet ráz Putyinnal, azzal egyúttal egy sötét árnyékot is ölel magához – ez a valóság egyszerű, de kegyetlen törvénye."

A magyar kormány és Ukrajna kapcsolata már korábban is ellentmondásos volt, különösen a kisebbségi törvény körüli feszültségek miatt, amelyet a magyar kormány úgy értékelt, hogy az veszélyezteti a magyar nyelvű oktatást. Bár a törvényen végrehajtott módosítások után a helyzet javulására számítottak, a viszony mégsem lett jobb. Az utóbbi három év háborús eseményei alatt a magyar kormány ugyan megszavazta az Oroszország ellen hozott szankciókat, de folyamatosan bírálta azokat, és lassította az EU-s pénzügyi támogatás folyamatát. Mindeközben Donald Trump nyilatkozatai, amelyek Ukrajnát hasonló módon kritizálták, mint a Kreml, aggasztó új helyzetet teremthet a globális politikai színtéren.

Jelenleg a politikai szórakoztatás aranykorát éljük. Trump egy igazi showman, akinek a megnyilvánulásai folyamatosan átalakulnak. Ezért nem csupán a szavait érdemes figyelni, hanem arra, amit valójában cselekszik. Ezek a kijelentések egyelőre csupán szavak, még ha számomra abszurdnak is tűnnek.

Badojev megjegyzései alapján érdemes elgondolkodni azon, hogy Trump és Putyin egy irányba tartanak, ami nem csupán a politikai szövetségüket erősíti, hanem az orosz vezetés legitimitását is megerősíti. Ezzel Trump is a véres felelősség terhével találja magát szemben.

"Akarja Trump vagy sem, Ukrajna határait meg fogja védeni, hogy elkerülje a Bucsa tragédiájának megismétlődését" - nyilatkozta a Kijev közelében található város lakója, aki egy hónapos megszállás szörnyűségeit élte át. Az áldozatokra vonatkozóan számos bizonyíték áll rendelkezésre: térfigyelő kamerák felvételei, műholdas koordináták és szemtanúk vallomásai, akik az elkövetőket név szerint is azonosították. Mindezek ellenére Trump nyilatkozata után a Magyar Nemzetben megjelent egy véleménycikk, amely a bucsai mészárlást "hamis zászlós akciónak" minősítette, azt sugallva, hogy az ukrán fél hajtotta végre az oroszok kompromittálására.

"Nos, az én filmem producere történetesen bucsai. Egy hetet volt a pincében a gyerekeivel, felettük a házukat szétlőtték, a szomszédok meghaltak, a közeli házon átment egy orosz tank, miközben ott még emberek voltak" - mondta Badojev. "Végül találtak egy működő autót, azon hozták ki a katonák őt és a gyerekeket. Azt mondja, egyetlen nyugodt éjszakája sem volt azóta, hogy látta az utcán heverő holttesteket, amelyek között kimenekültek. Annyit tudott tenni, hogy eltakarta gyerekei szemét."

Nem kívánja vesztegetni az idejét arra, hogy a bucsai mészárlásról beszéljen, hiszen azt mindenki ismeri. Akárcsak a más helyszíneken, például Mariupolban történt borzalmakat, amelyeket a "20 nap Mariupolban" című dokumentumfilm is megörökített. Badojevnek van egy felvétele arról is, ahol egy anya és a kislánya próbálják átvészelni a rakéták zúgását. "Az utolsó pillanatban sikerült elmenekülniük, most Lengyelországban élnek. A kislány hegedülni tanul, és már szimfonikus zenekarban lép fel, Ukrajna képviseletében" - mesélte a rendező.

Ő is észreveszi, hogy sokan próbálják más megvilágításba helyezni a háború véres tetteit, de véleménye szerint "azok, akik értelmesek, képesek a sorok mögé nézni, tisztában vannak azzal, miért és hogyan zajlanak az események. Az igazságot így is ismerjük; az én filmemben semmi olyat nem adtam hozzá, ami ne lett volna ott a telefonokban. Senki nem állíthatja, hogy amit láthatunk, az ne lenne hiteles."

"Ez az igazság, amit Trump soha nem tud átírni. Az a vér, amely Oroszország lelkén nyugszik – a diktátoruké és azoké, akik ezt a szörnyűséget tűrték – egyértelmű bizonyíték arra, hogy mi történt. De a megszállt területek, amelyeket Oroszország birtokol, valószínűleg még sok más bizonyítékot és tömegsírt rejtenek. Badojev reményei szerint a közeljövőben az ukrán erők felszabadítják ezeket a földeket, ahogyan azt Izjumban, Bucsában és más helyeken is tették."

Az ukrán nép nem tétlenkedik a béke várásával, hanem bátran harcol érte. Szabadságra vágyunk, és nem kívánunk Oroszország terrorjában élni. Három éve küzdünk, pedig csak három napot adtak nekünk, de Ukrajna állja a sarat, míg Oroszország tehetetlenségével küzd. Még Észak-Koreát, Kínát és más országokat is bevontak a játszmájukba, de Trump sem tudja megváltoztatni a helyzetet. Az ukrán nép tudja, mit akar: élni és harcolni érte.

Szerinte az ukránok nem hisznek a csodában, hiába akarja Trump gyorsan befejeztetni a háborút. "Ezen sokat kell dolgozni, az egyetlen út ehhez Putyin legyőzése. Ő csak az erőből ért, sarokba kell szorítani, mint egy banditát". Önámítás, hogy létezhet kompromisszum, Ukrajna rovására a külvilág saját biztonságát sem tudja szavatolni.

"Putyin célja Ukrajna teljes területe, és nem érdekli a tűzszünet vagy a béke. Minden szükséges erőforrást meg akar szerezni, hogy újabb inváziókat indíthasson más országok ellen. Vissza kívánja állítani a Szovjetunió egykori befolyási körét" - nyilatkozta Badojev, aki 1981-ben látta meg a napvilágot a ma Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétia fővárosában, Beszlanban. Ez a város volt a színhelye a 2004-es tragikus túszszedésnek, amikor csecsen terroristák támadtak meg egy iskolát. A merénylet során sokan életüket vesztették, köztük 186 gyermek, és a túszok kiszabadítása érdekében végrehajtott orosz műveletek is súlyosbították a helyzetet, súlyos veszteségeket okozva.

Badojev családja színes kulturális háttérrel rendelkezik: apja oszét, míg édesanyja ukrajnai származású. Gyermekkora jelentős részét a donyecki Horlivkában töltötte, ahol a család jellemzően oroszul kommunikált. Ukrajna nyelvét csupán felületesen ismerte, de az oszét nyelvet is megértette. "Az orosz nyelv használata természetes volt számunkra, és talán így is maradt volna, ha nem tör ki a háború. Most már tudatos döntés, hogy áttérjünk az ukránra; az orosz nyelv azzá vált, amivel az a hatalom bánt minket, amely el akar pusztítani minket."

Az elmúlt három év eseményei után Ukrajna számára a béke nem lehet csupán egy felületes ígéret, függetlenül attól, hogy Trump milyen gyors megoldást szeretne. "A háborút nem csupán politikai nyilatkozatok tükrében kell vizsgálni, hanem az emberek valós tapasztalatain keresztül. Milyen békét kívánhat az a nő, aki elvesztette férjét, akit megerőszakoltak, és akinek akna okozta a lábának elvesztését? Az igazságot, hogy a felelősségre vonás megtörténjen. Ukrajna hatalmas áldozatokat hozott azért, hogy elérje, amit eddig elért."