Abaházi Csaba: Ahogy telnek az évek, úgy egyre inkább érzem, hogy a nosztalgia és az érzelmek mélyebb hatással vannak rám.


Amikor a Tolna név felmerül, sokunk számára azonnal a híres borok és a dombokkal körülölelt festői tájak képe ugrik elő. Azonban a Szekszárd központú dél-dunántúli terület jóval több izgalmat és felfedezést tartogat: egy igazi kincsesbányát fedezhetünk fel, amely gazdag történelmével, kultúrájával és természeti szépségeivel várja a látogatókat.

"Amikor Szekszárdra megérkezem, és a Béla tértől elindulok a korzó felé, úgy érzem, hogy minden egyes virágot, követ ismerek, és mindenkit, aki szembejön; ráköszönünk egymásra, és el tudunk beszélgetni. Ezt adja nekem Szekszárd" - vallotta szülővárosáról Abaházi Csaba rádiós műsorvezető, énekes. Abban, hogy megtudjuk, számunkra turistaként mit nyújthat Tolna vármegye, ugyancsak ő segített, amikor az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban programsorozat stábját kalauzolta. Bár Szekszárdnak nincs klasszikus értelemben vett főtere, a központi Béla tértől a Garay tér irányába vezető úton van a zeneiskola, a korzó, a mozi, a művelődési ház, a múzeum - tehát valójában minden, ami kulturális szempontból fontos. Útba ejtettük a város híres szülötte, Babits Mihály emlékházát, ahol élményszerűen tekinthetünk vissza a magyar líra egyik legkiemelkedőbb alakjának életére. Láthatjuk az ágyat, amelyben született, a diákszobáját és a család ülőgarnitúráját is. És megtudhatjuk, kitől származik a "Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem" verssor. Annyit elárulunk, hogy nem Babitstól.

Ha szeretnénk felfedezni Tolna vármegye varázslatos tájait, semmiképp sem szabad figyelmen kívül hagynunk a sárközi néphagyományokat, amelyeket hat bájos település: Decs, Alsónyék, Báta, Őcsény, Pörböly és Sárpilis őriz hűségesen. A magyar népviseletek közül ez a legősibb motívumkincsekkel bíró, legdíszesebb és legkülönlegesebb anyagokból készült. Pompázatos megjelenése és harmóniája nem csupán a helyiek szívét ragadta magával, hanem olyan művészeket is, mint Csók István festőművész. Szekszárdon találkoztunk Csaba egyik nagy kedvencével, a Bartina Néptáncegyüttessel, amelynek számos színes rendezvényén már konferált, és ezáltal hozzájárult a népi kultúra népszerűsítéséhez.

A kúriák és kastélyok iránti vonzalommal fűtve felfedeztük Simontornya és Ozora várát, majd az utunk a Gemenci erdő felé vezetett, amely a vármegye igazi gyöngyszeme. A Pörbölyi Ökoturisztikai Központ széleskörű szolgáltatásokkal várja a természetjárókat, legyenek ők bakancsos túrázók, kerékpáros kalandorok vagy éppen vízi sportok kedvelői. Az erdei vasút rajongói is megtalálhatják itt a számításaikat. Ha kedvező a szerencsénk, a vadmegfigyelők segítségével vaddisznókat és gímszarvasokat csodálhatunk meg a természet csodái között.

Felsétáltunk a bátaszéki Szent Orbán-kápolnához, ahonnan mesebeli látvány nyílik a tájra. Az aprócska kápolna mellett tekintélyes és igen híres, négyszáz éves molyhos tölgy áll. 2015-ben az év fája, egy évvel később pedig az év európai fája lett. "Szokássá vált, hogy a bátaszékiek minden május 25-én, Orbán napján eljönnek a kápolnához és az öreg tölgyhöz, hogy a bőséges szőlő- és bortermés érdekében meglocsolják borral a fa törzsét" - mesélt nekünk a tradícióról Csaba, majd borkóstolással zártuk a programot.

"Ahogy telnek az évek, egyre inkább magával ragadnak az érzelmek. Különös örömöt találok abban, hogy visszatekinthetek a gyerekkoromra, és felidézhetem azokat a meghatározó pillanatokat, amelyeket itt éltem meg." - foglalta össze közösen eltöltött napunkat.

Related posts