A természet varázslatos időszámlálója (DCLXXVI.)

Minap újra meghallgattam Csokonai Vitéz Mihály A rózsabimbóhoz című versét; a Kaláka együttes zenésítette meg. Kedves Olvasóm, ma e vers hangulatával indulok júliusi első heti sétámra; tarts velem, ha kedved tartja.

Szent Jakab hava már a nyár dereka; igen sok a kánikulai napok száma. Még a közmondás is erre utal:

Júliusra esett az ókorban is a mezőgazdasági munkák dandárja, s ma sem más a helyzet.

Amikor a Nap a Rák csillagképében tartózkodik, az éjszakai égbolt másik oldalán a Bak csillagkép uralja a látványt. Az ókorban július elején, miután a Nap elhagyta a nyári napfordulót, újra megjelent a Capella csillag, amely a kecske nevéből ered. E hónap során a füge virágzása elérkezik a tetőfokára, és ilyenkor bontogatja első gyümölcsét.

Július régen Oroszlán havának is nevezték, és ezt a hónapot egy félmeztelen, nagy kalapú paraszt személyesítette meg, aki éppen sarlóját élesíti, arat vagy kévét hord, netán a csűrben búzáját csépeli. Az elvontabb allegóriája egy sárga ruhás, repülő ifjú, fején kalászkoszorúval. Jobb kezében az Oroszlán szimbóluma, baljában pedig egy kosár, tele fügével, dinnyével és más ízletes gyümölcsökkel. Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában olvashatjuk, hogy az oroszlánbőrös, buzogányos napisten, Héraklész is a július megtestesítője volt, így a hónap mélyen gyökerezik a mitológiai hagyományokban.

Július 2. a Sarlós Boldogasszony napja, amely a kereszténység hagyományában különleges helyet foglal el. A XIII. századtól kezdve ezen a napon ünnepeljük Szűz Mária látogatását Erzsébetnél, aki Keresztelő Szent János édesanyja. Az ünnep a XVII. század közepén eltűnt a hivatalos római naptárból, de a hagyomány megőrződött, hiszen ez a nap az aratás kezdetének időpontja. A magyarság számára fontos dátum maradt, és sokáig aratóünnepként tartották számon. Érdekes, hogy a szokások szerint az aratás nem Péter-Pál napján indult, hanem Sarlós Boldogasszony másnapján vette kezdetét.

Az ünnep hiedelem- és hagyományvilágából merítve itt bemutatok néhány figyelemre méltó példát. Az ezen a különleges napon gyűjtött fűszernövények és gabonafélék szentnek számítottak, varázslatos erővel bírtak a nép hiedelemvilágában. E napon a munka csupán szimbolikus jelentőséggel bírt: a helyi pap megáldotta a szerszámokat, és a búzából készült koszorúk, szentelmények, valamint szobadíszek alapanyagát gyűjtötték össze. Az aratás másnapján már egy szent rítus keretein belül, áhítattal készültek a munkára. Tiszta, fehér gyolcsruhát öltöttek, levett kalappal borultak a búza elé, és imáikat mondták el. A munkát a föld szent keleti sarkában kezdték, ahol az első két kévét keresztbe helyezték el, mindez pedig az életet adó új kenyér tiszteletére történt. A hagyomány szerint az asszonyok sarlóval arattak, míg a férfiak a kévék összekötésével segítették őket. Ez a gyakorlat a népi hiedelem szimbolikájában azt jelenti, hogy a Szűzanya arat, és Fiára bízza, hogy a búzát a konkolytól elválassza.

Most azonban jól jönne, ha a Kis-Küküllő vidékén nem éppen kánikulai hőségben zajlanának az események. A Maros Megyei Vészhelyzeti Bizottság július 1-jétől újabb 30 napra meghosszabbította a veszélyhelyzetet Gyulakuta, Vámosgálfalva, Szászbogács, Dicsőszentmárton és Ádámos környékén, mivel a folyó nyersvizében a megengedett kloridértékek meghaladták a határértékeket.

Az esőre van szükség, minél bőségesebben, hiszen egyrészt a földnek éltető víz kell, másrészt viszont az aratás ideje elérkezett, és a termést be kell gyűjteni.

Az 1936. július 4-én Gyergyószárhegyen született Bartis Ferenc látomásos sorai ezek. (A Megjövetelem című verse még 2004 nyarán jelent meg a Napútban.) Gondja Erdély-nagyságú.

Július 4-én, 1768-ban született Kovács Mihály is. A sárospataki és lőcsei tanulóévek után a losonci református gimnáziumban négy esztendőn át egész sor tárgyat tanított: logikát, retorikát, matematikát, geometriát, latin nyelvet és ókortörténetet. Huszonhét évesen a pesti egyetem diákja, de harmadévesen már az élettan tanársegéde. Utána bécsi, német, svájci és holland egyetemeket, kórházakat látogatott. Hazatérte után részt vett a nyelvújítási mozgalomban, a magyar tudományos, elsősorban orvosi nyelv megteremtésében. Barátai Kazinczy Ferenc és Szemere Pál. Az első magyar elsősegélynyújtással foglalkozó kézikönyv szerzője: Szükségben való és segedelem tábla a vízbe fúlt, megfagyott és holtan születni látszott kisdedekre nézve (1798). Az 1807-ben megjelent Chémia vagy a természet titka Gren Fridrik Albert Korát doktor szerint magyarul című művében kifejti, hogy:

Én jeget törtem, mert legelső magyar Chemiát írtam. Mindent tsupán magamnak kellett legelőször kikeresnem a nyelv kebeléből.

A négyrészes Lexicon Mineralogicum enneaglottum nevet viselő ásványtanát évszázadig haszonnal forgatták. Ő írta az első magyar törvényszéki orvostani munkát 1828-ban, a Medicina Jurensis vagy orvosi törvény tudomány, a táblabíró, bíró, ügyvéd, törvénytudó, törvénytanuló, orvos, tanuló orvos uraknak számokra.

Domokos Pál Péter léptei a nemzetgyógyítás iránti elhivatottságtól vezéreltettek, amikor 1926-ban visszatért Budapestről. Számos más kezdeményezése mellett ő álmodta meg az Ezer székely leány napját. 1931 óta július első szombatján székely népviseletbe öltözött lányok gyűltek össze a somlyói nyeregben. Az esemény eredeti célja az volt, hogy egy napra hazahívja az idegenbe szakadt székely leányokat, elsősorban azokat, akik Bukarestben éltek, és ezzel felhívja a figyelmet a hagyományok, a nyelv és a népviselet megőrzésének fontosságára. A rendezvényt 1935 után betiltották, 1940-ben azonban újraéledt, majd 1945-ben ismét tilos lett; végül 1990-ben újjászületett, és a búcsú után a második legnagyobb összejövetellé vált Somlyón. Idén is várható, hogy tízezernyi székely népviseletbe öltözött fiatal és idősebb leány és legény gyűlik össze a nyeregben – legyen akár verőfényes kánikula, záporokkal teli égbolt, vagy éppen szeles idő.

Gál Éva Emese Szélversében a biztatás hangjai is megelevenednek számomra.

Mégis kitörni akarunk világunkból, meghódítva az űrt is - most is fenn kereng a világ harmadik magyar űrhajósa. Hagyomány szerint az újonc űrhajósok a misszióvezető, ötödik űrutazását teljesítő amerikai Peggy Whitsontól megkapták az űrhajós jelvényt. Az indiai Shubhanshu Shukla lett a 634. űrhajós, a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski a 635.

Kapu Tibor pedig a 636-os számú jelvényt kapta. Lélekemelő volt az a néhány mondat, amit egy órával a Nemzetközi Űrállomásra érkezését követően mondott:

Tizenötmillió magyar szív dobban ma egy ütemre. A támogatásotok olyan, mint a parázs, ami a szürke hamu alatt rejtőzik. Csendben izzik, de ha tüzet kap, lángra lobban mindenkit. A hangotok messzebbre hallatszik, mint a rakétánk, erőtök pedig felülmúlja a gravitációt. A világűr mindannyiunké, de a Föld csak egy van. Négy különböző irányból indultunk, ám barátokká váltunk az úton. Küldetésünk összefonódik a tiétekkel. Hálás vagyok mindenkinek, aki hozzájárult ehhez a csodás naphoz, bárhol is legyetek a világban. Egyedül minden kihívás nehéz, de együtt semmi sem lehetetlen.