A repce tápanyaghiányának jelei - Jó Gazda A repce tápanyaghiányának felismerése kulcsfontosságú a sikeres termesztéshez. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb tüneteket, amelyek arra utalhatnak, hogy növényeink nem kapnak elegendő tápanyagot. 1. **S

A repce kiemelkedő tápanyag-reakcióval rendelkező növény. A termesztés során felhasznált tápanyagokat jelentős termés- és olajtartalom-növekedéssel hálálja meg. Az intenzív repcetermesztésnek ma már szinte kihagyhatatlan eleme a lombtrágyázás. Ennek segítségével fokozhatjuk a repce fejlődését, erősíthetjük a negatív abiotikus tényezők és a kedvezőtlen időjárási tényezők rapszodikus változásai elleni védekező képességét. Az egyes tápelemek hiánya más és más tüneteket mutat. Fontos, hogy ezeket ismerjük, és célzottan lépjünk fel ellenük.

A nitrogén hiánya következtében a növények állománya gyengélkedni kezd, és az idősebb levelek sárgulni kezdenek. Ez a jelenség a fotoszintézis csökkenését, valamint a hajtások elágazásának visszaesését vonja maga után, ami a növekedés lelassulásához és végső soron a termés csökkenéséhez vezet. E probléma elkerülése érdekében érdemes tavasszal nitrogénben gazdag, szilárd vagy folyékony műtrágyát alkalmazni, amely segít a növények egészségének megőrzésében.

A foszforhiány-tünetek a levélszélektől induló kékes, vöröses elszíneződésben mutatkozik meg, illetve elvékonyodik a levél. A foszforhiány gyenge gyökeresedést eredményez, valamint zavart virágzást és kötődést okoz, továbbá lassul a becők növekedése, ami terméscsökkenéshez vezet. Fontos, hogy már az alaptrágyázáskor használjunk foszfortartalmú műtrágyákat, illetve a tavaszi lombtrágyázáskor is pótolhatjuk, ha az alaptrágyázás ellenére is fellép a hiány.

A káliumhiány következtében növényünk fejlődése jelentősen lelassul, ami a termés minőségének romlásához vezethet. Az idősebb leveleken a klorotikus foltok kezdenek megjelenni a széleken, később pedig nekrózis léphet fel. A fiatal levelek általában kékes-zöld árnyalatot öltögetnek, ami szintén a káliumhiány jele. Ezért elengedhetetlen, hogy az alaptrágyázás során kálium tartalmú műtrágyákat alkalmazzunk, és ha a hiánytünetek már megjelentek, érdemes tavaszi lombtrágyázással pótolni a szükséges tápanyagot.

A bórhiány jelei könnyedén észlelhetők, például ha a gyökerek üregesednek, és ez rothadáshoz vezet, ami az alsó szár elszíneződését is okozhatja. Ennek következményeként előfordulhat zavaros virágzás, a hajtáscsúcsok elhalása, valamint a termés mennyiségi és minőségi csökkenése. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a lombtrágyázás során olyan szilárd vagy folyékony műtrágyát alkalmazzunk, amely tartalmazza a bórt is, hiszen ez alapvetően hozzájárul a növények egészségéhez és a termés minőségének javulásához.

A kén kulcsszerepet játszik a növények harmonikus táplálásában. Amennyiben a növény kénben szegény, már a fiatal levelek is sárgulni kezdenek, törékenyebbé válnak, és felfelé csavarodnak. Ezen kívül a virágzat színe is fakóbbá válik. A kénhiány nem csupán az asszimilációs felület csökkenéséhez vezet, hanem a virágok számát és a termés mennyiségét is hátrányosan befolyásolja, így a minőség is romlik. A hiányzó kén pótlására érdemes kéntartalmú műtrágyákat kijuttatni fejtrágyázás során, vagy lombtrágyázással segíteni a növény fejlődését.

A magnéziumhiány következményeként a levélérközök sárgulni kezdenek, és a levél felülete márványos megjelenést ölt. Súlyosabb esetekben a levelek kifehéredése is megfigyelhető. Ez a hiányosság drámaian csökkenti az asszimilációs felületet, ami levélhullást is okozhat. Ennek eredményeként a termés mennyisége jelentősen csökken, és az áru minősége is romlik.

A kalciumhiány hatására hajtáscsúcs elhalás és hervadás következhet be, továbbá a levelek barnulni kezdenek. A repcének gátolt lesz a növekedése és terméscsökkenés alakul ki. Gyors felszívódású kalcium-lombtrágya segíthet a betegség elkerülésében.

Az intenzív repcetermesztésnek ma már szinte kihagyhatatlan eleme a lombtrágyázás. Ennek segítségével fokozhatjuk a repce fejlődését, erősíthetjük a negatív abiotikus tényezők és a kedvezőtlen időjárási tényezők rapszodikus változásai elleni védekező képességét. (Forrás: NAK)