A mesementőktől A cigánybáróig: Ma új fejezetet nyit a III. LehárFeszt - FOTÓGALÉRIÁVAL!

A pénteki műsorfüzér a helyi Egressy Béni Városi Művelődési Központ nagytermében a Mesén innen, mesén túl című, interaktív zenés gyermekelőadással vette kezdetét, amelyben a Budapesti Operettszínház két művésze: Kékkovács Mara és Bordás Barbara a csodálatos mesekincsünk több közkedvelt darabját igyekezett átmenteni az utókor számára.

Közben a mesementők felidézték a Vuk rókáról, Mézga családról, Bubó doktorról... szóló magyar és további Disney-s rajzfilm-slágereket, frappáns mondókákkal, gyermek- és népdalokkal, tánccal fűszerezve a produkciót. Sajnálatos, hogy bár a szervezők előzőleg személyesen keresték fel a helyi óvodákat és alapiskolákat, s hívták meg a gyerekeket és pedagógusaikat az ingyenes, színvonalas előadásra, közülük a térségre is jellemző sárgaság- és influenzajárvány miatt kevesen jelentek meg az "Egressyben".

Majd az Asszony, asszony... - asszonyok az operettvilágban címmel közös koncertet adott a váchartyáni Canzonetta Női Kar a Farkas Pál karnagy vezette Dunakeszi Szimfonikus Zenekarral. Fellépésüket stílusosan a Komáromi kisleány című gyermekdallal kezdték, majd népdalokkal folytatták.

Mindezt a Budapesti Operettszínház művészei színesítették: részleteket adtak elő J. Strauss - Jókai Mór este teljes egészében bemutatandó A cigánybáró című nagyopertettjéből és további színházi sikerdarabokból.

A program a "Egressy" földszinti előcsarnokában folytatódott, ahol megnyílt a Jókai-művek képregényekben című kiállítás. Ez a tárlat különleges betekintést nyújt Korcsmáros Pál (Budapest, 1916. május 22. - Budapest, 1975. május 24.), a neves grafikus, könyvillusztrátor, képregényrajzoló és újságíró munkásságába. Érdekes, hogy ő a híres operaénekes, Korcsmáros Péter, valamint a színész és rendező Korcsmáros György édesapja is. A kiállításon emellett Zórád Ernő (Balassagyarmat, 1911. október 16. - Budapest, 2004. április 8.) grafikus, illusztrátor és karikaturista képregényei is megtekinthetők. A látogatók lehetőséget kapnak, hogy belemerüljenek olyan klasszikus Jókai-művek képregényadaptációiba, mint Az arany ember, A lőcsei fehér asszony és A kőszívű ember fiai.

A Kiss Péntek József-kamaraterem hamarosan megtelt érdeklődőkkel, akik izgatottan várták Práczky István budapesti grafikusművész zenés ismeretterjesztő előadását. A művész korábban a helyi Limes Galériában mutatta be "Zene a szemnek, rajz a fülnek" című kiállítását, ahol zenei ihletésű karikatúráival és egyéb kreatív firkáival kápráztatta el a közönséget. Az este folyamán a "Zongorológia" című program keretében Práczky nemcsak a művészet és zene kapcsolatáról mesélt, hanem Lengyel Zoltán zongora- és orgonaművész barátja is csatlakozott hozzá, hogy együtt varázsolják el a hallgatóságot. Az egyórás előadás során a zene és a vizualitás összefonódása lenyűgöző élményt nyújtott a résztvevőknek.

"Ez az előadás nem csupán a zongorákról szól, hanem inkább a 'zongoraságról', vagyis arra fókuszál, hogy mi indokolta ennek a hangszernek a megszületését, és milyen szerepet játszik a mai életünkben, valamint a jövőnkben. A klasszikus zongora manapság már-már kihalófélben lévő dinoszaurusznak számít, hiszen a digitális szintetizátorok és zongorák egyre inkább átvéve a helyét. Azonban a hangszer lényegi mivolta, szisztémája és erkölcsisége továbbra is velünk marad, folyamatosan fejlődve. Bár a koncerttermek világában továbbra is megtalálható, a száz évvel ezelőtti népszerűsége, amikor a családok otthonában is központi szerepet játszott, már a múlt ködébe veszett" - osztotta meg portálunkkal Práczky István, aki korábban a képregény-kiállítást nyitotta meg.

Lengyel Zoltán megemlítette, hogy számítógépes programjában rengeteg zongora-hangszín található. Ezek a digitális hangzások zongorán keresztül szólaltathatók meg, ami jól példázza a hangszer sokoldalúságát. A pozitív visszajelzések tükrében bátran állítható, hogy az interaktív együttműködésük kiemelkedően sikeres volt.

Ezután Kékkovács Mara művésznő lenyűgöző előadása következett, amely az „Így szerettek, így mulattak Jókai és kortársai” címet viselte. Az est folyamán Somlai Valéria zongorakísérete tette még emlékezetesebbé a produkciót, amely során a közönség újabb élvezetes tudásra tett szert.

Az első fesztiválnap programján Johann Strauss és Jókai Mór varázslatos együttműködése, a nagyszabású A cigánybáró című operett emelkedett ki, mint a csodás estének fénypontja. A tehetséges művészek előadását a közönség lelkes, hosszan tartó állótapssal jutalmazta, kifejezve ezzel elismerését és háláját a felejthetetlen élményért.

A művészi élmény előtt a fesztiválozókat Klemen Teréziával, a Lehár Ferenc PT elnökével és a szavait szlovákul tolmácsoló Šukola Tamás, szőgyéni műsorvezetővel együtt, Komárom város nevében köszöntő Varga Tamás alpolgármester arra kérte, hogy a hétfőn elhunyt Dráfi Mátyás, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész, a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja emléke és munkássága előtt egyperces, néma felállással tisztelegjenek, ami megtörtént. Egyúttal felhívta a figyelmet jeles aktorunk búcsúztatására, amire hétfőn az őt saját halottjának tekintő Komáromi Jókai Színházban kerül sor. Erről további részletek itt olvashatók.

A szombati nap különleges fesztiválprogramja 13:30-kor kezdődik az "Egressy" Kiss Péntek József Kamaratermében, ahol a projektpartnerek izgalmas bemutatkozása vár ránk. Ezt követően, 14:00-tól a Klapka téren folytatódik a mulatság, ahol Cseke Brigitta és Szondi Tamás varázslatos összeállítása, az Operett- és musicalslágerek bűvöletében, fogja elragadni a közönséget. Ne hagyd ki ezt a felejthetetlen élményt!

A tervezett folytatásról az alábbi műsorban olvashatnak. Annak megvalósulását legnagyobb mértékben az Interreg Magyarország-Szlovákia Program Kisprojekt Alapja, továbbá a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a KULTMINOR - Kisebbségi Kulturális Alap és Komárom Város Önkormányzata támogatta.