Az ELTE új rektorának személye a jogi kar színeiben tűnik fel, így a hagyományos akadémiai körök izgalommal várják a friss vezető érkezését.
Darázs Lénárd eddig általános rektorhelyettes volt. A rektorjelöltek közül senki nem támogatta volna az egyetem alapítványosítását.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusa 2025. február 24-én tartott ülésén Darázs Lénárdot jelölte ki az intézmény következő rektorának. A kinevezés 2025. augusztus 1-jétől lép életbe. Darázs Lénárd, aki az Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanára, Borhy Lászlót váltja a rektori poszton. Az értesülést az ELTE hivatalos Facebook-oldalán tették közzé.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jelenlegi rektora, Borhy László, akinek második rektori ciklusa 2025. július végén zárul, a vonatkozó szabályozás szerint nem pályázhat a harmadik mandátumra. Ennek következtében a fenntartó állam új pályázatot hirdetett meg a rektori poszt betöltésére. Három jelölt nyújtotta be érvényes pályázatát: Darázs Lénárd, aki eddig általános rektorhelyettesként tevékenykedett, és az ÁJK Polgárjogi Tanszékének egyetemi tanára; Horváth Zoltán, a korábbi dékán és nemzetközi rektorhelyettes, aki az Informatikatudományi Intézet vezetője, valamint a Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszékének vezetője; illetve Katz Sándor, az intézetigazgató, akadémikus, aki a TTK Elméleti Fizikai Tanszékének egyetemi tanáraként is ismert.
A rektort a szenátus választja, ebbe az egyes karok delegálnak tagokat, de képviselteti magát a Hallgatói Önkormányzat, a doktori iskolák, a doktorandusz önkormányzat, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, az oktatást-kutatást támogató közalkalmazottak, és vannak benne meghívott tagok is.
Az Átlátszó birtokába jutott anyagok szerint a rektorjelöltek programjában közös volt, hogy egyikük sem kívánja modellváltott egyetemmé formálni az intézményt, és mindhárman hasonló problémákat azonosítottak az ELTE működésében. Megoldási javaslataik azonban különböznek: van olyan, aki harmadik generációs modellváltást javasol, van, aki a stratégiaalkotásban látja a jövőt, más zászlóshajó-programban gondolkodik.
Az ELTE problémáival korábban mi is hosszan foglalkoztunk. Mint ismert, az egyetem egyike a még állami fenntartásban maradt, "nem modellváltott", vagyis nem alapítványosított egyetemnek, és mint ilyen, meglehetősen kevés forrásból gazdálkodik, a kormány mintha a kivéreztetésére játszana. Gyakorlatilag nem lehet megélni azokból a fizetésekből, amelyeket az ELTE egyes karain az oktatóknak fizetnek, és hiába őrzi pozícióját az egyetem a nemzetközi rangsorokban, a kormány inkább az NKE-n építene ki a semmiből tanárképző kart ahelyett, hogy az ELTE-t fejlesztené.
