A dél-koreai elnök nyilvánosan kifejezte sajnálatát a szükségállapot kihirdetése miatt.

Jun Szogjol, Dél-Korea elnöke, szombaton nyilvános bocsánatkérést intézett a kedden bejelentett és aznap visszavont szükségállapot miatt, amely komoly belpolitikai zűrzavart okozott az országban. Bár a politikai helyzet feszültté vált, Jun nem mondott le posztjáról, annak ellenére, hogy pártja egyes tagjai ezt sürgették. A parlament pedig hamarosan szavazni fog arról, hogy vádat emeljenek-e ellene, ami tovább fokozhatja a politikai feszültséget.

Jun rövid televíziós beszédében, amelyet a nemzethez intézett, a bocsánatkérés mellett bejelentette, hogy a Népi Erők Pártját (PPP) bízta meg azzal a feladattal, hogy "lépéseket tegyen a politikai helyzet stabilizálása érdekében".

Kiemelte, hogy nem kívánja megúszni a jogi és politikai felelősségrevonást a döntése következményeként, mellyel 1980 óta először rendelték el a szükségállapotot Dél-Koreában.

A pártvezető kijelentései ellenére a PPP tagjai nyilvánosan kifejezték, hogy nem támogatják az elnök felelősségre vonását. Az alkotmány szerint, ha Jun lemond vagy vád alá kerül, az általa kinevezett miniszterelnök lép a helyére, mint az ország ügyvezető elnöke. Amennyiben Jun a 2027 májusában esedékes ötéves mandátuma előtt távozik hivatalából, úgy az alkotmány előírja, hogy 60 napon belül elnökválasztást kell tartani.

A parlament a fő ellenzéki párt, a Demokrata Párt (DP) javaslatát vette napirendre Jun felelősségre vonása érdekében. A DP vezetői kijelentették, hogy amennyiben az indítvány nem nyer támogatást, azt ismételten benyújtják. A PPP egyes képviselői pedig a szombati vádemelési szavazás előtt Jun lemondását szorgalmazták, hangsúlyozva, hogy nem kívánják, hogy megismétlődjön a korábbi elnök, Pak Kunhje ellen 2016-ban indított vádemelési eljárás.

Pak egy befolyásolási botrány miatt hónapokig tartó tüntetések után távozott hivatalából. Bukása a párt összeomlását és a liberálisok győzelmét váltotta ki az elnök- és az általános választásokon.

Az ügyészi hivatal, a rendőrség, valamint a magas rangú köztisztviselők korrupciós ügyeit vizsgáló szerv nyomozást indított Jun ellen, aki részt vett a szükségállapot-rendelet kiadásában. A nyomozás célja, hogy megállapítsák a lázadás és a hatalommal való visszaélés gyanúját, és ennek következtében vádat emeljenek az érintettek ellen. Amennyiben Jun Sogjolt vádlottá nyilvánítják, hivatalos hatáskörét felfüggesztik, míg az alkotmánybíróság le nem zárja az ügyet és nem hoz döntést a tisztségéből való felmentéséről.