A bolsevista terror egyre intenzívebbé válik - Kommunista bűnök (III. rész) - PestiSrácok A politikai elnyomás és a társadalmi feszültségek növekedése figyelmeztető jeleket küld: a bolsevista terror árnyéka egyre sűrűbbé válik. A harmadik részben mélyebb
A bolsevizmus árnyai egyre inkább elborítják a teret – Kommunista bűnök (III. rész) Stefka István, 2025-02-16.
Az ÁVO-ból ÁVH, Államvédelmi Hatóság lesz, amely a magyarországi kommunista pártállami diktatúra magánhadseregeként működik 1948 és 1956 között. Feladata hivatalosan a rendszer ellenfeleinek üldözése, a rendszer és vezetőinek védelme volt. Ténylegesen Rákosi Mátyás pártfőtitkár által mozgatott szervezet volt az állampárton belüli hatalmi küzdelmek részese, és a politikai leszámolások fő eszköze és végrehajtója is volt.
Az ÁVH tevékenysége döntő jelentőséggel bírt az egyházüldözés szempontjából. Az egyházi iskolák államosítása, a szerzetesrendek feloszlatása és az egyházi birtokok elkobzása mind-mind a vallási intézmények megerősítésére irányuló törekvések visszaszorítását célozta. A hatalom nemcsak az egyház struktúráját támadta meg, hanem a vallásos emberek pszichológiai megfélemlítésére is kiterjedt, amelyben a kínzások és a terror szerepe központi helyet foglalt el. A konzervatív nézeteket valló Ravasz László református püspök lemondásra kényszerült, míg az evangélikus Ordass Lajos püspök letartóztatása, állítólagos valutaüzérkedés vádjával, jól példázza a politikai rendszerek manipulációját. Az egyházi vezetők és papok ellen folytatott koncepciós perek szinte végtelen sorozata bontakozott ki, számos papot embertelen körülmények között gyilkoltak meg, vagy kínoztak meg. Talán a legfelfokozottabb figyelmet a Mindszenty József bíboros elleni eljárás kapta. A katolikus egyház vezetőjét, Mindszenty József esztergomi érseket, a kommunista rezsim 1948. december 26-án tartóztatta le. Péter Gábor politikai rendőrsége az Andrássy út 60.-ban fogva tartotta, ahol az ügyészségi kihallgatás harmincnyolc napig tartott. Mindszenty bíborost nemcsak hogy megalázták, hanem embertelen körülmények között kínozták is, fizikai kényszert, akaratgyengítő gyógyszereket és kábítószereket alkalmazva, hogy rávegyék a vallomásra, ezzel is elősegítve a bírósági komédiát, amely a kirakatper színpadává vált.
A klerikális reakció elleni küzdelmet Rákosi Mátyás, Révai József és Farkas Mihály hirdették meg, céljuk a reakciós hatások és a vallás kiiktatása volt, különösen a munkásság és a parasztság körében. Ezen felül Mindszenty tevékenységét és a mindszentyzmus eszméjét rendőri, politikai és gazdasági eszközökkel igyekeztek megsemmisíteni. A kommunistáknak volt miért aggódniuk, hiszen a Mária év alatt, 1947. augusztus 15-től 1948. december 8-ig, több mint négy és fél millió zarándok látogatta meg Máriaremetét a hercegprímás felhívására. Ez a Boldogasszony éve a 20. század egyik legfontosabb eseményének számított, amely a magyar társadalom újraevangelizálását célozta meg Mindszenty József bíboros irányításával. A Boldogasszony évének mottója: "Vissza a Nagyasszonyhoz, vissza a magyarság ősi életforrásaihoz." Ennek szellemében vált szükségessé a hercegprímás ellen irányuló lejárató koncepciós per lebonyolítása. A Budapesti Népbíróság Különtanácsa, Olti Vilmos vezetésével, 1949 februárjának elején kezdte meg a Mindszenty-ügy tárgyalását, ahol a népügyész Alapy Gyula volt. A vádak között szerepeltek a hűtlenség, a magyar demokrácia megdöntésére irányuló tevékenység, kémkedés és valutaüzérkedés. A Budapesti Népbíróság végül bűnösnek találta a kardinálist, és életfogytiglani fegyházra ítélte.
A népi demokrácia ellenségeinek felkutatása naponta aktuális feladattá vált. Tízezrek kényszerültek elhagyni otthonaikat, és zárt táborokba, például a Hortobágyra, Nagykunságba és Hajdúságba kerültek. Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) 1949. december 24-én alakult meg, és azóta független szervként működik. Bank Barbara történész kutatásai alapján az ÁVH 1950-ben két internálótábort nyitott (Kistarcsa és Recsk), valamint átvette a Váci Fegyházat és Börtönt - itt szenvedett el tragikus sorsot Hóman Bálint, a neves történész, az MTA tagja, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, aki vallás- és közoktatásügyi miniszterként is tevékenykedett. Az ÁVH hatáskörébe tartozott továbbá a Mosonyi utcai Toloncház is. E táborok egyikében, a rabkórházban rejtélyes körülmények között hunyt el vitéz Somogyváry Gyula, a Rongyos Gárda tagja, aki a Sopron és hét falu visszaszerzéséért harcolt 1922-ben. Őt a németek a zsidómentés miatt mauthauseni lágerbe hurcolták, és a népi demokráciában a kommunisták miatt vesztette életét. Ki gondolta volna ezt? Mert magyar volt?
A vitéz Somogyváry Gyula, azaz Gyula diák, egy izgalmas írói pályát tudhat magáénak. Az 1942-es évben készült fotója, a 73894-es képsorszámmal, a Fortepan gyűjteményében található, amely különleges értéket képvisel. Az adományozó révén egy újabb pillanatkép nyerhetett teret a magyar irodalom történetében, amely bemutatja Gyula diák szellemi örökségét és művészi elkötelezettségét.
Az ÁVH kezelésében működő internáló táborok folyamatosan bővültek, megkapták a Pest Vidéki Fogházat, a Budapesti Gyűjtőfogházzal és a Conti utcai részleggel. 1951 legelején már a tiszalöki és kazincbarcikai internálótábor is a kezükbe került. Felügyeletüket Princz Gyula és Lőke Gyula ávéhás tisztek látták el. Bank Barbara történész kutatásai szerint a rabmunkákban összesen 26 ezer ember foglalkoztattak. A táborokban a verés, a kínzás mindennapos volt. Az őrök unaloműzésként sorozatosan megalázták az internáltakat.
A sajtó világában a bértollnokok mintha csak a látszatra ügyelnének, úgy festve a valóságot, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, béke és öröm uralkodna. Urbán Ernő költő szavain keresztül azonban egy másik valóságot ismerhetünk meg, amely a "Vezér" születésnapján bontakozik ki:
Rákosi! Rákosi! – zúg a tömeg, mint egy folyam, amely megállíthatatlanul hömpölyög előre.
A hegyek és völgyek zúgó koszorúja...
S távoli harangok zengő hangja örömhírt csenget:
Rákosit üdvözli az egész magyar nemzet.
Mesterházi Lajos, a számos elismeréssel bíró költő, szintén nem marad el a mély érzelmek kifejezésében. A „Személyes segítség” című versében így fogalmaz:
A világ legtermészetesebb dologként élhetjük meg, hogy Rákosi elvtárs folyamatosan közöttünk van, mintha mindig velünk létezne.
Egymásnak esnek
A kommunisták nemcsak a népi demokrácia vélt osztályellenségeit üldözték, hanem a hatalomért folyó marakodásban maguk között is keresték az ellenséget, a kommunizmus árulóit. Így kerültek vád alá 1949-től Rajk László, a véres kezű kommunista és társai. Amit ő csinált belügyminiszterként az ellenfeleivel, azt most vele folytatták. Besúgás, hűtlenség s a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés bűntettével megvádolják Rajk Lászlót. Ugyanezekkel a bűnökkel megvádolták az MDP vezető káderét Szőnyi Tibort és helyettesét, Szalai Andrást. A Rajk-perrel párhuzamosan folyik Pálffy György tábornok (KATPOL vezetője) és Korondy Béla alezredes pere is. A vád szintén népellenes szervezkedés büntette volt, az ítélet halál. Aztán követték őket az akasztófán Sólyom László, Illy Gusztáv, Beleznay és Révai tábornokok. Lefejezték a tábornoki kart.
A Rajk-ügy során az ÁVH 141 embert vett őrizetbe, ami egy jelentős eseménysorozat része volt a korszak politikai tisztogatásainak. A kihallgatásokat és a kínvallatásokat Péter Gábor, az ÁVH parancsnoka irányította, aki különösen hírhedt volt brutalitásáról. Az ítélet végrehajtása 1949. október 24-én zajlott le a Conti utcai ÁVH-s börtön udvarán, ahol a kivégzések szörnyűségét sokan tanúsították. Kiszely Gábor könyvében kifejti, hogy a kivégzés szemtanúi között Péter Gábor emlékezete is felidéződik, ami nemcsak a hatalom brutalitását, hanem a politikai represszió légkörét is tükrözi.
... reggel, amikor Rajk Lászlót felakasztották, hárman indultunk útnak Farkas Mihály otthonából a tragikus esemény helyszínére: Farkas Mihály, Kádár János és én. Az akasztás után, még mindig a történtek hatása alatt, Farkas Mihály így szólt: "Elhoztam Kádárt, hadd lássa, hogy ez nem árt senkinek."
Kádár János feljegyzése a börtönbe készült 1954. júliusában (elvtársai őt is börtönbe csukták): ,,1949 októberében jelen voltam Rajk, Szőnyi és Szalai kivégzésén. Itt Rajk Sztálint és Rákosit éltette. Szalai pedig azt kiáltozta, hogy nem vagyok áruló." Mások így emlékeztek, például Károlyi Márton ávéhás őrnagy, a Rajk -ügy vizsgálója:
A kivégzés után a parancsnoki szobában gyűltek össze Farkas Mihály, Kádár János, Décsi, Farkas Vladimir és Szücs Ernő. A hangulat felszabadult volt, poharak koccantak, és gratulációk hangzottak el, még nekem is. Ekkor hallottam Farkas Mihály szavait, akik elárulták, hogy kitüntetést kapok - az egész szoba vidám nevetése és ünneplése lengte körül a pillanatot.
Szenvtelenségük, kegyetlenségük és érzéketlenségük határtalan volt. Emlékezzünk Szücs Ernő ezredesre, Péter Gábor helyettesére, akit elkerülhetetlenül utolért a sorsa. Először a testvérét, Szücs Miklós mérnököt gyanúsították meg kémkedéssel, és az ÁVH börtönének falai között brutálisan megölték. Az ügyet Bauer Miklós és Vajda Tibor, az ávéhások vizsgálták. A borzalmas kínzások következtében Szücs Ernő beismerte, hogy megtévesztette a pártot, ám végül őt is elérték az ávósok, és Péter Gáborék, valamint Farkas Vladimír keze által vesztette életét. Érdemes megemlíteni, hogy Sztálin halála után, 1953-ban, a kommunista rémuralom bűneiért még Péter Gábort is felelősségre vonták elvtársai, köztük a hírhedt Kádár János. A börtönből végül 1959-ben szabadult, de sokan csak ekkor kezdték el igazán látni a múlt sötét árnyait. Péter Gábor 94 évesen, 1993-ban, békés körülmények között, ágyban és párnák között hunyt el, a történet végső ironikus csavarjaként.
Andrássy út 60. szám alatt Péter Gábor, a Politikai Rendészeti Osztály (PRO) élén álló vezető, éppen Szálasi Ferenc, a korábbi nyilas "nemzetvezető" és miniszterelnök kihallgatására készül.
ÉV 1946 KÉPSZÁM 155540 FOTÓ ADOMÁNYOZÓ Fortepan
Ez az ÁVH-nél a verés, a gúzsba kötés ,,népi" szokás volt. Azok a szociáldemokraták, akik nem voltak hajlandók besimulni a kommunista pártba, azokat vagy internálták vagy agyonverték. Ez történ Ries István, volt igazságügyminiszterrel is. Hűtlenséggel, korrupcióval és elkövetett szabotázzsal vádolták. Kiszelly Gábor szerint Bauer Miklós ávh-s alezredeshez került az ügy. Bauer 1950-ben a kihallgatásról a jelentésében ezt írja: ,,...beismerő vallomása előtt a sírása, piszkossága és bevizelése általi megalázottságot leszidással, leköpéssel és néhány pofonnal igyekeztem fokozni." Végül is a volt igazságügyi miniszter beismerő vallomása ellenére, bántalmazás miatt halt meg. Így jártak azok, akik a kommunista terrorlegények kezébe kerültek. Ez volt a népi demokrácia: a parasztok megnyomorítása, a padláslesöprés, a kisiparosok felszámolása, a kisvállalatok bedarálása, a szakmunkásréteg felhígítása, az értelmiség megfélemlítése, a szólás,- és sajtószabadság eltörlése, a magyar önazonosság tudat megnyirbálása, Sztálin, Rákosi és a Szovjetunió imádata.
Mi lett a rendszer öröksége? Vasfüggöny, a nyugati határ aláaknázása, gyilkosságok és jogtiprások, az ország gazdasági összeomlásának szélére sodródása. Megjelent a jegyrendszer, elharapódzott a szegénység, és a kilátástalanság mindennapossá vált. Tömegek hagyták el az országot, az emigráció, vagy ahogy ők fogalmaztak: disszidálás, egyre gyakoribbá vált. A magyar nép lassan eltűnt. Márai Sándor, a magyar polgárság utolsó nagy írója, 1948-ban, mielőtt elhagyta volna Magyarországot, így festette le Rákosiék rémuralmát:
Görögországban a kommunisták már tömegesen szenvednek el büntetést – és ha a világpolitikai helyzet, valamint a belső viszonyok megváltoznak, nálunk is hasonló sorsra juthatnak. Minden sérelem és megalázó bántalom ellenére, amit a kommunista front részéről kénytelen vagyok elviselni, nem kívánom az ő üldözésüket. Csupán annyit szeretnék, hogy távozzanak a Szovjetunióba, békésen, és ott formálják tovább a kommunista rendszert, amíg az még emberi keretek között működőképes. De ezt a kísérletet ne rajtunk végezzék el.
Az elmúlt 75 év azonban azt bizonyította, hogy a magyar jobboldal, amely komolyan vette a keresztény értékeket, az nem volt bosszúálló. Olyannyira nem, hogy még az igazságtételi törvényt, a minimális felelősségre vonást a kommunista bűnökért, még azt sem érvényesítette. Meg lett annak az ára is. Varga László ügyvéd, volt nemzetgyűlési képviselő, a rendszerváltás után a KDNP elnöke, a magyar parlament doyenje, kicsit reálisabban fogalmaz. Így foglalta össze a kommunizmus lényegét a Fények a ködben című könyvében: ,,A kommunizmus nemcsak a zsarnokság egyik formája, hanem egy új vallás is, ahol a hatalmat birtoklók ellentmondást nem tűrő meggyőződésből vallják, hogy aki akár cselekvőleg, vagy akár gondolatban, sőt érzelemben is, nem támogatja a rendszert, vagyis nem hisz a különösen, ha vezető egyéniség- el kell távolítani a múltból."
Az 1917-es orosz forradalom óta világosan látjuk, hogy milyen eszközökkel élnek a hatalomért. Tudjuk, hogy a kommunista eszmék hívei, élükön a Szovjetunióval, Kínával, Kambodzsával, Vietnámmal és Kubával, több mint 100 millió ember életét oltották ki. Ezen kívül nem hagyhatom figyelmen kívül a marxizmus gyökereiből táplálkozó mai liberálisokat sem, akik a múlt értékeit rombolják le, akárcsak a woke mozgalom képviselői.
**Vezető kép**: A Markó utca 27. szám alatt található Fővárosi Törvényszék impozáns nagy esküdtszéki terme. Itt zajlott le a Budapesti Népbíróság különtanácsa által vezetett koncepciós per, amely során Mindszenty József bíboros, hercegprímás és társai álltak a vádlottak padján 1949. február 3. és 5. között. A képen látható Mindszenty József a mikrofonnál, míg mögötte a vádlottak padján több neves személyiség foglal helyet: dr. Baranyay Jusztin, ciszterci szerzetes, egyházjogász és egyetemi tanár; Zakar András, az érsek titkára; Esterházy Pál herceg; Nagy Miklós, pap, költő és író, valamint az Actio Catholica titkára. Továbbá, takarásban látható dr. Ispánki Béla egyetemi lelkész és Tóth László, a Nemzeti Újság korábbi főszerkesztője is. **Év**: 1949 **Kép szám**: 164849 **Fotó adományozó**: Fortepan/Album045 **Szerző**: Bass Tibor
Természetesen! Íme egy egyedi Facebook hozzászólás ötlet: "🌟 Ma egy új kalandra vágyom! 🌍 Ki az, aki velem tart? Szeretném felfedezni a város rejtett kincseit vagy egy jó kis kávézóban eltölteni az időt. ☕️✨ Oszd meg velem a kedvenc helyeidet, és találkozzunk egy jó beszélgetésre! 😊❤️ #Felfedezés #Kávészünet" Ha más jellegű hozzászólásra van szükséged, csak szólj!
Kapcsolódó témák: - **Kádár János**: A magyar történelem meghatározó alakja, aki a forradalmak és társadalmi változások közepette irányította az országot, és a Kádár-rendszer révén számos reformot valósított meg. - **Mindszenty József**: A katolikus egyház kiemelkedő vezetője, aki a kommunista rezsimmel szembeni ellenállás szimbólumává vált, és akinek élete során sok megpróbáltatáson kellett keresztülmennie. - **Péter Gábor**: A politikai rendőrség, az ÁVH vezetője, aki a Rákosi-korszak alatt a hatalom megszilárdításáért felelt, és akinek módszerei sok vitát váltottak ki a történészek körében. - **Rákosi Mátyás**: A kommunista Magyarország egyik legkeményebb diktátoraként ismert politikai vezető, aki a terror és elnyomás eszközeivel próbálta fenntartani hatalmát. - **Vezető**: A vezetői szerep különböző aspektusai, beleértve a hatalomgyakorlást, a politikai döntéshozatalt és a társadalmi felelősséget, amelyek mind hozzájárulnak a történelem formálásához.
