A béke kérdése az egész egyház közös ügye, és a "vértanúk vére" az, ami összekapcsolja a feleket az ukrajnai konfliktusban.
Az élet méltóságának helyreállítása mindannyiunk felelőssége, és a béke civilizációjának kiépítése szempontjából alapvető jelentőséggel bír minden nő által szült ember élete. Ferenc pápa újévi szentbeszédében is e fontos témáról értekezett, hangsúlyozva a béke melletti elköteleződését, amely szinte minden megszólalásában megjelenik. Orbán Viktor december eleji látogatása a Vatikánba szintén a béke elősegítésének kérdését állította a középpontba. A következő percekben erről a témáról folytat beszélgetést Kata és Ujházi Lóránd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatói.
Ujházi Lóránd a pápai globális békefolyamatokban betöltött szerepéről kifejtette, hogy Ferenc pápa tevékenységét történelmi és teológiai kontextusban érdemes vizsgálni. Szerinte ez a megközelítés segít jobban megérteni a pápa hatását és jelentőségét a nemzetközi békefolyamatokban.
A Vatikán diplomáciai szerepe a Pápai Állam megszűnését követően vált hangsúlyossá, és ezt az erkölcsi tekintély alapozta meg, mint a béke képviselője. A Katolikus Egyház diplomáciai státusza a II. vatikáni zsinat után nyerte el véglegesen a világos kereteit. "Fontos, hogy emlékezzünk Ferenc pápa származására. Amikor megválasztották pápának, azonnal bemutatta 'programbeszédét', amely az első apostoli buzdítás formájában jelent meg."
- Emeljük ki a szavakat - mondta, miközben felidézte a pápa korábbi gondolatait, aki megválasztása pillanatában arról fogalmazott, hogy "a harmadik világháború már zajlik, csupán darabokban és különböző formákban." Különösen hangsúlyozta:
Az egyházfő ezért az újévi beszédébe is belehelyezte ezt a személyes elköteleződését. Ugyanakkor kérdésként merül fel, hogy a Vatikánnak milyen további eszközei vannak a béketeremtésre a mindenkori pápa személyétől függetlenül. Ujházi Lóránd ezzel kapcsolatban az úgynevezett "puha erő" (soft power), valamint a kultúra és az oktatás szerepét emelt ki, viszont mellett létezik még a hitalapú diplomácia és a vallásközi párbeszéd is.
Ez a fejlemény lényeges átalakulást mutat az egyház fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos szemléletében, hiszen az elmúlt évszázadok során komoly figyelmet szenteltek az "igazságos béke" és az "igazságos háború" elveinek tisztázására. A béke így kiemelkedő fontossággal bír, de a honvédelem tematikája sem maradhat figyelmen kívül.
A vallásközi párbeszéd kulcsszerepet játszik az ukrajnai konfliktus megoldásában és a keresztényüldözés elleni harcban is. Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy a különböző vallások közötti párbeszéd nemcsak a béke előmozdítására, hanem a kölcsönös megértés és tisztelet kialakítására is szükséges. Az ilyen dialógusok hozzájárulhatnak a feszültségek enyhítéséhez, és segíthetnek abban, hogy a közösségek együtt lépjenek fel az üldöztetések ellen, így erősítve az összetartozás érzését minden hívőben.
A pápa felszólította az orosz és az ukrán felet, hogy tegyenek meg mindent a béke előmozdítására, valamint utasította kijevi és moszkvai megbízottjait is, vagyis tegyenek meg minden tőlük telhetőt a háború lezárásáért. A keresztényüldözéssel kapcsolatban Ujházi Lóránd beszélt az üldöztetés különböző formáiról, például amikor állam vagy bukott állam esetében jelenik meg a keresztényüldözés, valamint hogyan tudnak a humanitárius szervezetek hozzájárulni az üldözött keresztények megsegítéséért.
"A pápai bullának ez a megnevezése volt, amikor elindították a szentévet: 'a remény nem csap be'. Nyilvánvaló, hogy ebben a vonatkozásban is támogatni kell az embereket" - fogalmazott Ujházi Lóránd.
