A 2024-es almaszezon elemzése – Agrotrend Az idei almaszezon alakulása számos izgalmas tanulságot tartogatott a gyümölcstermesztők és a fogyasztók számára egyaránt. Az időjárás kedvező hatásai, a szakszerű termesztési technikák alkalmazása és a fenntarth
A szélsőséges időjárás komoly kihívások elé állította a hazai almatermesztést. A korai tavaszi virágzás következtében fellépő pollenizációs nehézségek, valamint a késői áprilisi fagyok jelentősen csökkentették a várható almafogyasztást. A forró és száraz nyár tovább fokozta a helyzetet, amely nemcsak a termés mennyiségét, hanem annak minőségét is érintette. A gyümölcsök korai érésével, a terméselrúgás mellett, gyakran szembesültünk, így a megtermelt almák mérete és színanyagtartalma is visszaesett.
A növényvédelem vonatkozásában a varasodás főként a májusi hűvösebb, csapadékos időjáráskor okozott az átlagosnál több gondot, míg a lisztharmat fertőzés júniusban tetőzött. A tűzelhalás csaknem az egész vegetációban fertőzött. Az almamoly és az almailonca rajzása a szokásosnál korábban kezdődött. A változékony időjárás miatt nehezen volt követhető a rajzásdinamika. Azonban a levéltetveknek a gyors felmelegedés nem kedvezett, így jelentős problémát nem okoztak (Forrás).
A 303 ezer tonnás almatermés jócskán alulmúlja a tavalyi 472 ezer tonnát, sőt az elmúlt 10 éves átlagban is alacsony termésmennyiségnek számít. A csökkenés főleg az ipari alma esetében figyelhető meg, ami sok esetben az elöregedő, korszerűtlen ültetvényekkel magyarázható. Azonban az előző évben leterhelt fák gyengébb kondíciója is szerepet játszhat a terméscsökkenésben. A termelési kihívások ellenére a hazai keresleti piac élénkülése az ár növekedést okozta. Ezáltal azok a termelők, akik a szélsőséges időjárás okozta nehézségeket minimalizálni tudták, a 2023-as évet meghaladó rentabilitást érhettek el. Ez is alátámasztja, hogy az intenzív termelési módszerek, a technológia fejlesztések a hosszú távú fenntarthatóság érdekében nélkülözhetetlenek (Forrás).
A globális piacon a környezeti tényezők, a fogyasztói preferenciák és a gazdasági átalakulások egyaránt jelentős hatással bírnak. Kínában a belső kereslet csökkenése mellett a kisebb méretű almák iránti exportkereslet növekedett. Dél-Afrikában kedvező időjárási viszonyok segítették elő az almaexport 5%-os bővülését, különösen az afrikai és ázsiai piacokon, míg az európai exportlehetőségek csökkentek. Az Egyesült Államokban, Washington államában, amely az ország legnagyobb almatermesztő területe, 8%-kal nőtt az almatermés. Ugyanakkor a hazai fogyasztók által kevésbé kedvelt fajták exportja nehézségekbe ütközik a kiszámíthatatlan vámok miatt. Indiában, noha a belföldi termelés növekszik, a prémium európai és amerikai fajták iránti kereslet folyamatosan erősödik. Japánban a csökkenő termőterület és a növekvő termelési költségek miatt az almaimport várhatóan fellendül. Ausztráliában a helyi piac stabil, az exportot pedig az ázsiai országok iránti kereslet határozza meg. Több európai országban is hasonló tendenciák figyelhetők meg, mint Magyarországon. Lengyelországban a fagyok jelentősen csökkentették a termelést, míg Ausztria egyes területein akár 60%-os kárt is elszenvedtek. Németországban a termelés területenként változó: míg a Boden-tó déli régiójában 13%-os növekedést tapasztaltak, az ország északi részén 20-25%-os csökkenés volt megfigyelhető. Olaszországban a termelés 8%-kal bővült, ami elsősorban a bioalma iránti kereslet növekedésének tudható be.
