A legfrissebb gazdasági hírek alapján a hiány mértéke 3,7 százalékra csökkent, míg a növekedés üteme meghaladja a 4 százalékot. Továbbra is érvényben marad az extraprofitadó, amelyről Nagy Márton részletes bejelentéseket tett.

- Békére építő költségvetést nyújtunk be, a gyermeket nevelő családok lesznek a kedvezményezettjei - kezdte Gulyás Gergely a Kormányinfót.

Ezután sorolta, hogy a korábbi ígéreteknek megfelelően milyen jóléti intézkedések következnek. Egyszerűsödik az adórendszer, folytatódnak a béremelések.

- mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Számtalan, korábban már bejelentett intézkedésre biztosítanak forrást. Fenntartják a rezsicsökkentést, a 13. havi nyugdíjat, 13 százalékkal nő a tervezet szerint a minimálbér. A költségvetés biztosítja a korábbi ígéreteknek megfelelően a hathavi fegyverpénzt, miközben csökkentik a hiányt, az államadósságot és az inflációt.

Nagy Márton megerősítette, hogy a hiány mértékének csökkentése elengedhetetlen, ugyanakkor ezt a kamatkiadások alakulásával egy időben kell figyelembe venni. Az elsődleges egyenlegnek a nullához kell közelítenie, miközben a kamatkiadások várhatóan 3,7 százalék körüli értéket fognak elérni.

A nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy 450 milliárd forintot szánnak a hathavi fegyverpénzre, ami újabb lépést jelent a bérek emelésének irányában. A tanárok béremelése továbbra is napirenden van, és a minimálbér is jelentős, 13 százalékos növekedésen megy keresztül.

Az önkormányzatoknál

A 10 ezer főnél kisebb lélekszámú településeken várhatóan béremelésre lehet számítani.

még idén 15 százalékkal, a választási év januárjában pedig további 15 százalékkal emelik az ott dolgozók bérét.

Az extraprofitadók tekintetében megvizsgálták, hogy jogos-e a fenntartásuk. Arra jutottak, hogy amíg az extraprofitok fennmaradnak, alkalmazzák ezeket az adókat.

A bankrendszerben egyértelműen megmarad az extraprofitadó, amelynek mértéke 360 milliárd forintra rúg, és ennek a felét a bankok leírhatják, amennyiben állampapírokat vásárolnak. Emellett a kiskereskedelmi és biztosítási adók is továbbra is érvényben maradnak.

Érkeznek új adózási egyszerűsítések és digitalizációs intézkedések is, ráadásul a mikrovállalkozások számára kedvezőbb társasági adózási lehetőségek is várhatóak.

Nagy Márton egy kérdésre reagálva kifejtette, hogy az otthonfelújítási program keretein belül szigorúbb ellenőrzéseket vezettek be. Ennek hátterében az áll, hogy számos esetben fiktív számlák bukkantak fel a támogatások igénylésekor. Ennek orvoslására a NAV hatáskörét is kiterjesztették, így mostantól csak azok a családok részesülhetnek a támogatásban, akik valóban az otthonuk felújítására költik a pénzt.

"Nem vagyok tisztában azzal, hogy bármilyen módon részt vettem volna ebben" - válaszolta Nagy Márton arra a kérdésre, amelyet egy újságíró tett fel azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepet játszott az MNB alelnökeként a Matolcsy család tevékenységeiben. Nagy Márton érvelése szerint az Állami Számvevőszék jelentésében feltárt problémák olyan időszakra vonatkoznak, amikor még az MNB alelnökeként sem volt lehetősége rálátni az MNB alapítványainak működésére.

- Egyetlen korábbi munkakörében sem rendelkezett ellenőrzési jogkörrel.

A jegybanki igazgatóság saját hatáskörében hozta meg a döntéseit a konstrukciók kialakításával kapcsolatban, és ez a folyamat később sem vetett fel gyanút szabálytalanságokkal kapcsolatban. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy sem abban az időszakban, sem azóta nem álltak rendelkezésükre olyan adatok, amelyek a működés esetleges problémáira utalnának.

Kiderült az is, hogy a dolgok nem mindig azok, aminek elsőre tűnnek.

Nagy Márton még mindig nem vette a fáradságot, hogy átnézze az Állami Számvevőszék jelentését a Magyar Nemzeti Bankról.

Nagy Márton kifejtette, hogy számára akkor válik aktuálissá az ügy, amikor konkrét tények állnak rendelkezésre. Jelenleg is zajlik egy vizsgálat, amelynek lesznek következményei, ahogyan fogalmazott: „nem úgy, mint a másik oldalon.” Ezt a megjegyzést egy kérdésre válaszolva tette.

Amikor megkérdezték, miért nyilatkozta korábban, hogy nem kívánta felidegesíteni magát, azt válaszolta, hogy véleménye szerint egy ilyen jelentés mindenkit felzaklat. A miniszter kiemelte, hogy amikor az MNB alapítványa megszerezte a Várkert Kaszinót, majd azt átalakította egy prémium étteremmé, ez az alapítvány saját felelőssége volt, és az MNB vezetése nem gyakorolt rá befolyást.

A jegybanki vagyonvesztés ügyében elmondta, hogy ha a vizsgálat során kiderül, hogy jogszerűtlenség történt, akkor lépéseket fog tenni az ügy rendezésére. Hozzátette, hogy a vizsgálat lebonyolítására "megfelelő intézmények állnak rendelkezésre".

872 termék ára csökkent, és egyelőre mindenki fegyelmezetten betartja a szabályokat, elkerülve a keresztárazást. A márciusi infláció hatásai már érezhetőek, és úgy tűnik, hogy az árrésstop sikeresen működik - értékelte a helyzetet Nagy Márton.

A szépségápolás, piperecikkek és háztartási termékek világában barangolnak – május végén pedig elérkezik az idő, hogy döntsön, folytatja-e felfedező útját, vagy inkább visszatér a megszokott ösvényre.

- 400 forint körüli árfolyammal számolunk, de ez még a benyújtásig változhat - válaszolta az Economx kérdésére Nagy Márton. De ez technikai számítás, ám nincs árfolyamcélja a kormánynak - és ebben nincs változás. Az árfolyam-politika a Magyar Nemzeti Bank hatásköre, és a miniszter jelezte, hogy a jövőben nem kíván véleményt formálni a monetáris politikáról - noha, saját szavaival élve, korábban ezt "vehemensen" megtette.

- A jó árfolyam a stabil árfolyam, ezt kell védeni, de ez a jegybank feladata. Ha erősödik az árfolyam én ennek örülök - tette hozzá.

A 100 új gyár program állapotáról kérdezve, a miniszter határozottan válaszolt: "Jól." Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a verseny éles, de csak napok vagy hetek kérdése, hogy hivatalosan bejelenthessék az első 100 új gyárat. A projekt fókuszában elsősorban a gépipar, a kutatás-fejlesztés és az élelmiszeripar áll.

Nagy Márton véleménye szerint a piaci beavatkozás nem a legmegfelelőbb megoldás, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy

A bankok kiemelkedő profitja elsősorban a jegybanki alapkamatok magas szintjének következményeként alakult ki.

Véleménye szerint nem a verseny hiányából, hanem a kamatszintből ered ez a többletprofit.

Egy másik kérdésre reagálva kifejtette, hogy a tervezett elsődleges költségvetési egyenleg nullát mutat, ami azt jelenti, hogy a következő évben a költségvetési hiány kizárólag a kamatkiadásokból fog keletkezni. A 2026-os költségvetés előkészítése során a kormány hangsúlyosan figyelembe vette az egyensúly fenntartását és a gazdasági növekedés ösztönzését is. "Célunk, hogy ősszel az S&P Global ismét kedvezően módosítsa Magyarország kilátásait" - tette hozzá.

Gulyás Gergely korábban már utalt arra, hogy a száj- és körömfájásjárvány mögött mesterséges okok állhatnak. Az Economx által feltett kérdésre reagálva kifejtette, hogy az információ egy brüsszeli hivatalos laboratóriumtól származik, és szóbeli közlés formájában jutott el hozzá. Emellett megjegyezte,

Úgy véli, ha kiderülne, hogy egy valóban mesterségesen létrehozott járványról van szó, amelyet valaki szándékosan indított el, az egyértelműen büntetőjogi felelősséget vonna maga után.

- Teljesen elfogadhatatlan - nyilatkozta Nagy Márton a reálbérek alakulásáról. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint februárban a bruttó átlagkereset 661 400 forintra rúgott, míg a kedvezmények figyelembevételével a nettó átlagkereset 455 000 forintot tett ki. Az éves növekedés mértéke a bruttó bérek esetében 9,3 százalékot, míg a nettó bérek vonatkozásában 9,1 százalékot mutatott.

Ezzel szemben a reálkeresetek csupán 3,5%-os növekedést mutattak.

A miniszter szerint ez nem elég: arra számít, hogy a reálbérek növekedése áprilisra visszamegy 5 százalékra, és ezt tartani is kell a jövőben. Szerinte a bérpályát a bérmegállapodás és az átlagbérek növekedése garantálja, az infláció ellen viszont küzdeni kell - ezért is tartja fontosnak, hogy a kormány aktívan beavatkozott az infláció alakulásába.